Hunyadi János bronzszobrának, Mihály Gábor alkotásának felavatásával kezdődött pénteken (június 13-án), késő délután Budatétényen a Magyar Művészetért Szobor-kertjében a Magyar Művészetért Díjrendszer (MMDR) XXXIII. Díjátadó Gálája, amelyen először adták át a Zrínyi Ilona-díjat. E nemes elismerésben, mint írtunk róla, Teleki Júlia az 1944/45-ös csúrogi és környékbeli megtorlások kutatója, dokumentálója részesült.
A dicsőséges nándorfehérvári győzelem (1456. július 22.) emlékére a Mihály Gábor készítette egész alakos szobrot, a Gála első díjazottja és ünnepeltje, a Mátyás Király-díjjal jutalmazott Böjte Csaba (Erdély) ferences szerzetes szentelte fel a Makovecz Imre tervezte ház szoborkertjében, amely, mint ahogyan dr. Gubcsi Lajos, a kuratórium elnöke jellemezte „az igaz nagy magyar szellemét idézi, Árpáddal, Szent Istvánnal és Lászlóval, Mátyás királlyal, Zrínyi Ilonával, Rákóczi Ferenccel, Kossuthal, Széchényivel, Petőfivel... A sor nagyon hosszú, hiszen a 19. században nemzetünk szellemi és politikai vezetése népünk anyanyelvén kezdi el kifejezni magát a sok évszázados elnyomás és megalázás után. [...] A 20. század mostoha a nemzet jelképeiben, de a legnagyobbakat útjára indította: Bartókot, Kodályt, Illyés Gyulát, Nagy Lászlót [...] Sütő András törékeny alkatát. S egy különös úton eljutottunk egy tölgyfa törzséhez és koronájához; az égbe nyúló jurtához, a kupolák felülről vizsgáló szentélyéhez: Makovecz Imréhez”. A Szoborkertből kiemelkedő ház üvegkupoláján át beáramló végtelen menny kéksége e nemes gondolatokat juttatta eszembe a díjátadó gála felemelő érzéseivel együtt.
Az eddigi rendezvények közül a most megtartott 33. MMDR volt a legnagyobb és legtömegesebb, mondta felvezető köszöntőjében Gubcsi elnök. Keresztes Nagy Árpádnak a nándorfehérvári győzelmet és Hunyadi Jánost köszöntő kobozjátéka után ünnepélyes keretek között került sor díjak, elismerések átadására. Elsőként Böjte Csabát és Teleki Júliát köszöntötte Csiki Hajnal. Gratulálva Gubcsi elnök kiemelte: A jelenkorban példa nélküli munkásságát mindenki ismeri, szereti és magáénak vallja, s mivel most Mátyás király koronázásának 550. évfordulóját is ünnepeljük, álljon itt Böjte Csaba jellemzésére egyetlen mondat, Szőcs Gyula doktort idézem ezzel: „Álruhában jár, birodalmat épít.” Néha azt érezzük: gyermekeivel mennyei birodalmat is. És egy idézet Böjte Csabától: „Akkor vagy igazán szabad, ha azt, amit vállaltál, meg tudod tenni, és a kudarcok, sérelmek után sem a gyűlölet, a harag uralkodik a szívedben, hanem az újrakezdés lelkülete, a szeretet és a jóság… Ahogyan mi magunk is irgalomra és nagylelkűségre vágyunk, nekünk is így kellene néznünk mások hibáit és gyarlóságait.”
A Zrínyi Ilona-díjra számos jelölés érkezett. Eminens, a nemzetünkért, népünkért sokat tett személyiségek ajánlásai is e díj és az általa képviselt ügyet dicséri, mondta Gubcsi Lajos.
,,A Zrínyi Ilona-díj az idén kerül először kiosztásra. Azoknak a nagyszerű magyar hölgyeknek, valamint a Zrínyi Ilona nevét viselő, vagy e név jelentéséhez hű közösségeknek adományozzuk, akik, amelyek jelen korunkban mutatnak kimagasló példát a feleség hűségéből és az asszonyi nagyságukból, a szabadságért vérével harcoló Magyarország szolgálatából, a haza szeretetéből, a nemzet erényeinek megbecsüléséből és gyarapításából, a gyermekei iránti feltétlen gondoskodásból. Zrínyi Ilona ebben volt a magyar történelem példa nélküli nagysága: hűséges anya és feleség, bátor harcos, félelmet nem ismerő vitéz asszony, Európa legbátrabb nője Munkács védelmekor, száműzetésben is megtörhetetlenül hű lánya hazájának. Élete, ereje, hűsége példa minden korban.”
Teleki asszony méltatásából kiemelte: Évtizedek óta harcol Szerbiában az 1944-45-ben kivégzett több tízezer áldozat igazáért. Csúrogon született, s az ottani magyar férfiak jelentős részének kiirtása után kényszerrel kitelepítették, koncentrációs táborba hurcolták családjával együtt. Júlia akkor mindössze tíz hónapos volt. Felnőtt életének jelentős részét az erkölcsi jóvátétel kivívásának szentelte, s most végre elért valamit. „Csúrog magyarságának” címezve 2010-ben az ő kezébe helyeztük az Árpád-díjat az áldozatok emlékére a zentai gálán, de az a díj nem az ő személyének szólt, nem is úgy van bejegyezve az Árpád-díjazottak között, hanem úgy, mint: Csúrog áldozataira emlékezünk. A Zrínyi Ilona-díj Júlia asszony áldozatos munkájának az elismerése. A díj megalapítását tavaly (2013. 02. 12.) Zrínyi Ilona halálának 310. évfordulóján Kassán a Dómban, a koporsójánál jelentették be az alapítók: Gubcsi Lajos író és Győrfi Sándor szobrászművész.
Megköszönve a megtiszteltetést, Teleki asszony ígéretet tett, hogy továbbra is azon lesz, hogy méltó legyen az elismeréshez, mert a küzdelme még nem ért véget. ,,Még mindig gaz borítja az emlékmű környékét, elmaradt a megígért emlékpart és a bocsánatkérés a Szerb Köztársasági elnök részéről. Nagyon sok még a tennivaló a tényleges megbékéléshez vezető úton.”
A Gála ünnepségen átadták az Árpád fejedelem-díjakat. Petőfi Sándor-díjban részesült a bácskertesi/kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Számos Ex Libris Díjat adtak át, köztük a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítványnak, Matuska Márton újvidéki publicistának és Török Tilla zentai népdalénekesnek.
A díjátadó Gálarendezvény a Magyar Művészetért Élőtárlatának és Szoborkertjének bemutatásával ért véget.
