A csantavéri Bakos Árpád zenész, zeneszerző a mai napig aktívan tevékenykedik. A falubeli lakosok az elmúlt időszakban többször is hallhatták a lányával, Bakos Rékával előadott repertoárját különféle események alkalmával. A zenész azonban nemcsak hazánkban lép színpadra a már sokak számára ismert Bakos Árpád trióval, hanem az anyaországban és Erdélyben is, ahol sorra nyűgözik le a közönséget a mindig megújuló, színvonalas előadásukkal. Mint megtudtuk, a trió ezen a héten a magyarországi Bakonybélbe utazott, ahol jelenleg egy workshop keretében a Szent Mauríciusz Kórussal, a históriás énekek és a népi balladák világából merített dalokat tanulnak, hogy ma, szombaton Cseh Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, színész, előadóművész tiszteletére rendezett Énekmondók emlékezete elnevezésű rendezvényen ezt előadják. Az együttesnek az ötnapos Balaton-felvidéki tartózkodása alatt ezenkívül még három fellépése lesz.
Mint ismeretes, a Tanyaszínház Útkeresők című előadásának a zenéjét Bakos Árpád szerezte. Ennek kapcsán elmondta, hogy augusztus végén öt betétdal kerül a nagyközönség elé.
– Nagyon örültem a felkérésnek, felkértek, hogy zenésítsek meg néhány Petőfi-verset a Tanyaszínház társulatának a produkciójához. Öröm volt „hozzányúlni" ezekhez a költeményekhez, ezért a munkafolyamat is gördülékeny volt. A csantavéri előadás napján a színészek felénekelték a dalokat, és bízom abban, hogy hamarosan megjelennek – hallottuk a zenésztől, aki kiemelte, hogy ezzel egy nagy álma vált valóra.
– A Tanyaszínház társulatának csantavéri állomásán rendkívül büszke voltam a falumra, és arra, hogy én is egyike vagyok a településen élőknek. Mind a 700 ember, aki ott volt a nagygödörben és végignézte az előadást, érezhette, hogy milyen közösségteremtő és megtartó ereje van a színháznak. Színház és közösség, színész és közönség rég nem látott közelségben voltak. A nézők rendkívül izgatottan várták a produkciót, a szereplők minden rezzenésére figyeltek. Az is kiderült minden figyelmes szemlélő számára, hogy Petőfi Sándor még mindig kiemelt helyet foglal el a vajdasági emberek lelkében, szívében. Mindannyian, akik ott voltunk, részesei lehettünk a pillanatnak, immáron sokadszor, amikor a Tanyaszínház megvalósította kijelölt célját. Ezért minden hálánk, köszönetünk és tiszteletünk annak a kivételes és tehetséges fiatal csapatnak, amelynek tagjai a vállukon viszik tovább a rég megkezdett munkát – emelte ki Bakos Árpád, majd az idei fellépéseiről folytattuk a beszélgetést.
A Bakos Árpád trió Csángóföldön (Fotó: Bakos Árpád)
– Az együttessel kétszer jártunk Salzburgban, ugyanis az ott élő magyar közösséggel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Először március 15-én volt egy műsorunk, másodszor egy kiállításmegnyitón zenéltünk. Június 4-én a nemzeti összetartozás napján pedig Gyimesben koncerteztünk. A fellépés maradandó élmény marad mindhármunk számára – mesélte a zeneszerző, majd a jövőbeli tervekről is ejtett néhány szót.
– Ősszel Nagyváradra, utána pedig Temesvárra utazunk, közben remélem lesz még néhány fellépési lehetőségünk. Természetesen továbbra is maradok az évekkel ezelőtt elkezdett úton. A magyar népzene mindig is a szívem csücske volt. Nincs még egy hely a világon, ahol ilyen nagy mennyiségben lenne begyűjtve több százezer népzenei dallam, vagy népi hagyományhoz tartozó szellemi, tárgyi örökség. Állandóan van miből válogatni, és mi ezt nagyon élvezzük – mondta interjúalanyunk, majd arra a kérdésre, hogy szokott-e saját dalokat írni a következőket válaszolta:
– Nagyon nehéz saját dalokat papírra vetni, azokhoz szöveget írni. Egyrészt a stílus, másrészt a magammal szemben támasztott elvárások miatt. Könnyebb, ha meglévő népdalokat választok, és azokat énekelem – hangsúlyozta beszélgetőtársunk. Az interjú végén Bakos Árpád azt is elmondta, hogy az életben a kíváncsiság, a kutatás, a keresés öröme, valamint az új dallamok, ritmusok megismerése hajtja még most is előre.
