Nagy port kavart az utóbbi néhány napban a tartományi kormány tervezete, amelynek értelmében megalapítaná a Vajdasági Tudományos, Művészeti és Kulturális Akadémiát (VANUK). Az elképzelés célja elsősorban a tudomány, a kultúra és a művészetek vajdasági fejlesztése, valamint „a tartományban élő nemzeti közösségek kulturális sokszínűségének megőrzése és tiszteletben tartása”.
Mint ismeretes, az 1974-es alkotmány (amely nagyobb autonóm jogokat szavatolt Vajdaságnak) tette lehetővé első ízben az intézmény megalapítását. Az első tartományi akadémia egészen a kilencvenes évekig működött, amikor is, az akkori politikai és jogi változások következményeként, az illetékesek „beolvasztották” a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) rendszerébe, azóta pedig mint újvidéki fiókintézet működik ma is. Időközben, 2004-ben a tartományi politikum létrehozott egy új akadémiát (a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia [VANU]), amelynek 2012-ben az alkotmánybíróság elvitatta a finanszírozásáról szóló rendeletét, 2013-ban pedig alkotmányellenesnek titulálta.
A mostani elképzelést azonnal támadások érték, de gyorsan támogatókra is talált. A bírálók úgy gondolják, hogy az intézmény megalapítása szétzilálná az egységes szerbiai tudományos és művészeti színteret, a támogatók azonban azon a véleményen vannak, hogy a VANUK létrehozásával egyenlőbb esélyekkel érvényesülnének az illetékesek, továbbá gazdagabbá tenné az idevágó tudományos és alkotó palettát országos szinten, hovatovább, megerősítené a lehetséges közreműködések táptalaját is.
ELLENEZZÜK, DE NEM ZÁRKÓZUNK EL
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia vezetősége ellenzi a kezdeményezés megvalósítását. A szervezet véleménye szerint elsősorban alkotmányos jogi korlátokba ütközik az elgondolás, másodsorban pedig szerinte csupán politikai játékról van szó, amelynek elsődleges célja nem a tudományok és a művészetek fejlesztése. Az akadémia hivatalos közleményében hozzátette: „A SANU továbbra is kiáll az egységes tudományos és művészeti élet mellett Szerbiában.”
Marko Anđelković, a SANU vezérigazgatója elmondta, a szervezet egyöntetű álláspontja értelmében, nincs szükség a tartományi akadémiára, amikor az akadémia Újvidéken működő fiókja is lelkiismeretes és sikeres munkát folytat. Emellett az érdeklődőket is tárt karokkal várja.
Stevan Pipilović, a SANU újvidéki fiókjának elnöke szerint az ilyen kezdeményezés komolyan veszélyeztetné az ország tudományos, művelődési és művészeti egységét. Ennek ellenére hozzátette:
– Amennyiben – legitim úton – megalakulna az intézmény, nem a mi dolgunk az, hogy kérdőre vonjuk létezésének törvényességét. Ha tehát megalakul a tartománnyi akadémia, nyitottak leszünk az együttműködésre, mint ahogy a külföldi kollégákkal is tesszük.
POLITIKAI VITA
A tartományi akadémia megalakításának kérdése nem csupán művelődési vetületben nyitott vitákat, hanem a tartományi parlament egyik bizottságában is nagy polémiát váltott ki a kormány és az ellenzék között.
Dr. Slobodan Orlović egyetemi tanár és a tartományi parlament alkotmányos pozíciójával foglalkozó bizottság tagja szerint a VANUK megalapítása alkotmányellenes, hiszen „egy állami akadémia létezhet az alapokmány értelmében, Vajdaságban pedig nem beszélhetünk külön, szuverén nemzeti struktúráról”. Azt is megjegyzi viszont, hogy tudományos tevékenységgel foglalkozhat a tartomány, az önkormányzatok és civil szervezetek is, tudományos akadémiát azonban csakis az állam alapíthat. Ehhez hasonló véleményt hallatott Vladimir Galić tartományi képviselő is, aki arról beszélt, hogy ilyen kontextusban az „akadémia” nem helyes kifejezés.
– A VANUK a tervezet szerint egy közintézmény lenne, amely tudományos munkával foglalkozna. Nem tudom, hogy mely törvény mely előírását kellene megsemmisíteni a közintézmények névválasztását illetőleg, hogy rendeződjön ez a helyzet, amennyiben a megalapítás ellenlovasainak az „akadémia” megnevezés szúrja a szemét. Úgy gondolom, hogy azokat a kereteket kell szem előtt tartani, amelyeket a törvény megenged, mégpedig, hogy az intézmény létrejöhet, viszont nem helyezkedhet szembe a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiával. Mint már említettem, a VANUK esetében közintézményről van szó, így úgy gondolom, hogy még a laikus is megérti, hogy miről is van szó – fejtette ki véleményét a sajtónak a kezdeményezéssel kapcsolatban Vladimir Pavlov tartományi tudományügyi és technológiai fejlesztési titkár, aki azt is elmagyarázta, hogy ez az új kezdeményezés nagy mértékben elüt majd attól a 2004-ben létrehozott akadémiától, amelyet 2013-ban alkotmányellenesnek nyilvánított a szerbiai alkotmánybíróság.
– Ez alkalommal a tudományos szervezetet mint közvállalatot alapítjuk meg. Ez azt jelenti, hogy elnök helyett igazgató lesz, az idevágó vállalati bizottságokkal együtt. Ilyen jellegű intézmények nagy számban működnek az országban, a tartományban és azon kívül egyaránt. Úgy gondolom, hogy ilyen szempontból az alkotmánybíróságnak sem lehet semmi kivetnivalója – magyarázta a titkár.
Vele ellentétben, Đorđe Milićević, a Szerb Haladó Párt (SZHP) tartományi képviselője úgy gondolja, hogy a vajdasági kormány legújabb kezdeményezése csupán egy konfliktusteremtés és politikai feszültségkeltés.
– Az elképzelésre azonnal rá is lehet kontrázni: Az ötlettámogatók miért nem lépnek be a SANU újvidéki kirendeltségébe? – teszi fel a kérdést a politikus.
Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL) tartományi képviselője a Dnevniknek adott nyilatkozatában elutasította azokat a kritikákat, melyek szerint a VANUK egy „szeparatista elképzelés”.
– Ilyen intézmények a szomszédos országokban is, például a boszniai Szerb Köztársaságban is működnek. A centralistákat és a nacionalistákat nem zavarja a határon túli akadémia, viszont a tartományi megalapítását egycsapásra elítélik – magyarázta Kostreš.
NAGYOBB KREATÍV TÉR
Jovan Komšić, az Újvidéki Egyetem professzora úgy véli, hogy az új intézmény megalapítása nagyobb teret nyithat azoknak a személyeknek és ötleteknek, amelyek eddig korlátokba ütköztek országos szinten vagy akár a SANU keretei között is.
– Egy ilyen elképzelés révén aztán olyan régióspecifikus kutatásokat lehetne végezni, amelyekre eddig nem igazán volt lehetőség. Ilyen intézmények más európai régiókban is léteznek, működnek, méghozzá sikeresen, nagyobb autonómiával, mint amennyit a VANUK tervezete előirányoz. Úgy gondolom, hogy egy ilyen témából nem volna szabad politikai csatározást indítani, viszont az utóbbi néhány évben egy ilyen trend uralkodik, amelyben a politika megpróbál ellenségeket kreálni, azok fantáziaképét pedig beültetni az amúgy is kimerült polgárok fejébe. Teszik mindezt ahelyett, hogy az igazán égető gazdasági problémákról vitáznának – fejtette ki véleményét az egyetemi tanár.
Lapunk folytatásként egyetemi tanárokat és fiatal kutatókat fog megkérdezni a tartományi akadémia ötletével kapcsolatban.
