Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nagybirtokos arisztokrata család sarja volt. Apja Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója. Anyja Festetich György gróf leánya, Festetich Julianna. Az 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszakán „karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott”.
Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt hamar felébredt az érdeklődése.Éppen 180 éve, 1830-ban jelent meg a reformkort elindító értekezése, a ma is időszerűnek tartott Hitel, amely Magyarország polgári átalakulásának, gazdasági-társadalmi programjának összefoglalója. Dr. Horváth Attila egyetemi docens, az MTA jogtörténeti bizottságának titkára úgy látja, a mai magyar társadalom erkölcsi nemesedésére lenne szükség, amelyhez Széchenyi mukái nyújthatnának segítséget.
Az egyik előadásában megjegyezte, annak idején többen olvasták a Hitelt, mint amennyien regényt olvastak. Mi a magyarázat erre?
– Széchenyi a kor legfontosabb alapproblémáit ragadta meg. Jó néhányan gondolkodtak azon például, hogy a magyar gazdaságot, a társadalmat hogyan lehetne fejleszteni. Sokáig készült ennek a műnek a megírására, számtalan külföldi és belföldi példát hozott fel, amelyeket utazásaiból és olvasmányaiból merített. Gyakran élt a képzeletbeli párbeszédekkel, és nagyon szellemesen, érdekesen, időnként még Voltaire stílusát is alkalmazva, mindenki számára érthetően mesélt. Olyan mély gondolatokat fogalmazott meg, ami az embereket megérintette. Külön értekezést érdemelne az erényről szóló gondolata. Leírja, hogy nemcsak akkor kell jót tenni, amikor azt mások is látják, és amikor ünnepeltetni lehet önmagunkat, hanem akkor is, amikor arról senki nem tud. A gazdaság és az erkölcs kapcsolatát ugyancsak kifejtette. A hitelt tágabb értelemben használja: legyünk hitelesek emberként, lehessen hinni az adott szavunknak. A materialista közgazdászok egy dologról el szoktak feledkezni – az emberről. Az anyagi folyamatokat le lehet írni: azt például, hogy a nemzetgazdaság alapköve a munka. Széchenyi ehhez hozzáteszi: a jól elrendelt munka. Mert nem mindegy, hogy az a munka milyen felelősséggel, milyen céllal valósul meg. Rájön arra a ma már sokak által ismert alapigazságra, hogy igazán akkor fejlődik a gazdaság, ha az emberek erkölcsösen, valódi polgárként gondolkodnak, mert akkor tudnak megbízni a másikban.
n Széchenyi életével kapcsolatban fölvetődik az a kérdés is, hogy miért érdemes gazdagnak lenni.
– Arisztokrata nagybirtokos gazda volt. A vagyonát azonban sohasem öncélúan használta fel, hanem eszközként. A saját családjának a jólétét és egyben nemzettársainak a gyarapodását is szolgálta. Megtehette volna, hogy szórakozik, éli világát és nem dolgozik, de minden nap hajnali négykor kelt, és csak néhány órát aludt éjjel. Hihetetlenül sokat dolgozott. Kutatásaink során meglepődtünk, hogy mennyi mindent írt, mert még nincs teljesen feldolgozva az életműve. Azt vallotta, hogy mindenki akkor tud kiteljesedni és teljes életet élni, ha embertársai javára teszi, amit tesz. Ha másoknak is örömet szerez, és nem csak az élvezetek hajhászására törekszik.
Mennyire él a köztudatban ez a fajta erkölcsi gondolkodás?
– A magyar oktatás részévé kellene tenni Széchenyi életművét. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a művei tanítására. Sajnos, ezek még a történelemmel foglalkozó szakemberek előtt is sokszor ismeretlenek, vagy csak közhelyszámba menő, néhány kevésbé jól sikerült átiratot olvasnak el, és eredeti forráshoz ritkán fordulnak. Meg lehet nézni, hány olyan gimnáziumi történelemtanár van, aki végigolvasta Széchenyi legfontosabb írásait. Pedig ez az életmű minden területhez hozzáadhatna valamit, tehát a gimnáziumi és az egyetemi oktatásban egyaránt nagyon fontos lenne ismerni. Az igazi nagy tanári feladat az lenne, ha Széchenyi személyiségével és életművével megismertetnék a fiatalokat.
Egyetemi tanárként tovább tudja adni ezeket a gondolatokat? Befogadóak a hallgatói?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több egyetemen is tanítok jogtörténetet, és így nagyon sok előadásomba bele tudom szőni Széchenyi eszméit, gondolkodásmódját, életfelfogását. A jog területén is nagyon nagyot alkotott Széchenyi. Kevesen tudják, hogy a magánjog modernizációját ő dolgozta ki. A hitel mögött ott vannak a részvénytársaságok, ott a váltójog, a kereskedelmi jog, a csődjog. Ő alapította meg az első magyar részvénytársaságot. A Lánchidat, a hengermalmot, a balatoni és a dunai gőzhajózást mind részvénytársasági formában hozta létre. A Nemzeti Színház létesítésére is volt ilyen terve, csak azt nem engedték neki. Mondhatjuk, hogy ő volt az első modern magyar államférfi.
Lapok elindítása is fűződik a nevéhez. Milyen sajtóban gondolkodott Széchenyi?
– Amelyik egyrészt információt közöl, tájékoztat, másrészt tanít és összeköti az embereket. Nagyon könnyű úgy magunkra irányítani a figyelmet, hogy szenzációt írunk le, ami nem is biztos, hogy teljesen igaz. Sokkal nehezebb valakit rávenni egy újság elolvasására, ha abban valódi tartalom és mondanivaló van, amely gondolkodásra serkent. De ez sem lehetetlen, ennek is megvannak az eszközei, csak sokkal több tudás és fáradság szükséges hozzá. Széchenyi a magyar politikai vitakultúra megteremtője. A Hitel megjelenése után hatalmas vita alakult ki, a kérdésekre a Világ című lapban felelt. Majd a Kelet népe című könyvméretű röpiratával is vitát gerjesztett, az ezzel kapcsolatos támadásokra a Jelenkor folyóiratban válaszolt, és minden kérdést alaposan kivesézett. A végén teljesen kifárasztotta az ellenfeleit hihetetlen vitastílusával.
(A beszélgetés a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozóján készült.)
