Az Európai Unió anyagi támogatásával az utóbbi években nyolc szakterületen 28 mintatagozat nyílt a szerbiai szakközépiskolákban. A mintatagozatokon a tanulók jobb tanulmányi eredményt, nagyobb igyekezetet, kevesebb igazolatlan kimaradást „produkálnak”, ezenkívül a gyakorlatnak köszönhetően idejekorán kifejlesztik szakmai jártasságukat, s mindezek után a végzettek 70–80 százaléka diplomával a zsebében három hónapon belül elhelyezkedik. Ezeket a valóban elképesztően jó adatokat éppen fél évvel ezelőtt jegyeztük fel az unió kiküldöttének, Vincent Degert nek a kijelentése nyomán, aki június elején Belgrádban összegezte a szakközépiskolai korszerűsítésre tett hétéves EU-s igyekezet eredményeit.
Mint akkor kiderült, az Európai Unió mintegy négymillió eurót már befektetett az általa rendkívül fontosnak tartott szakközépiskolai rendszer korszerűsítésébe Szerbiában. Ennek nem maradt el az eredménye. Dr.Žarko Obradović oktatásügyi miniszter ugyanakkor bejelentette, hogy ebben a tanévben kilenc középiskolai szak korszerűsített formában fog működni, és ennek értelmében a gyakorlat az eddiginél jóval jelentősebb szerepet kap. Az autószerelők, földmérők, pékek, hentesek, tejfeldolgozók, mezőgazdasági gépszerelők, valamint a mezőgazdasági, állatorvosi és élelmiszertermelői technikusok gyakorlati oktatása a végzős osztályokban akár az órák 70 százalékát is kiteheti. A következő, 2011/12-es tanévtől hasonló szellemben fogják képezni a szakácsokat, pincéreket és cukrászokat.
A szakközépiskolai hálózat ezek szerint ha lassan is, de biztosan változik. Nem kell máról holnapra történő változásokra számítani, még akkor sem, ha a korábbi évtizedek oktatásireform-tapasztalatai erre utalnak. De még akkor sem, ha erre felettébb szükség lenne, hiszen nagy, sőt egyre növekvő űr tátong a szakközépiskolák és az élet diktálta szükséglet között. A témát most, az első félév végén az tette időszerűvé, hogy a Tartományi Képviselőház ma dönt a középiskolai tagozatok területi elosztásának és számának javaslatáról. A jegyzék első pillantásra lényeges újításokat nem hoz. Ezt dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár is megerősítette a képviselőházi napirendi pontot előkészítő oktatási bizottság e heti ülésén, amikor arra kérte a jelenlevőket, hogy támogassák a felkínált, lényeges változást nem tartalmazó jegyzéket. Támogassák azért, mert egyfelől a következő két évben lényeges demográfiai változás nem várható, így számbelileg marad a status quo a középiskolákban is, vagyis nem szükséges semmiféle drasztikus beavatkozás az évek óta működő rendszerben. Másfelől pedig addigra feltehetőleg a köztársaság is „felkészül”, és kidolgozza a kor szellemében fogant szakközépiskolai hálózatot, oktatási reformot ugyanis nem lehet végrehajtani részlegesen, azt a minisztériumnak kell kidolgoznia és irányítania.
A titkár vázolta, hogy a szakképzés sem tartalmi, sem szervezeti tekintetben nem alkalmazkodik kellő gyorsasággal és rugalmassággal a társadalmi, gazdasági vagy technológiai változások szülte igényekhez. Ezt talán sokkal fejlettebb oktatási hálózattal rendelkező országokban sem sikerül elérni, mégsem halogatható a végtelenségig. A tartomány is ilyen irányban igyekszik gyakorlatias lenni: ott akar osztályt nyitni, ahol szükség mutatkozik rá, mamutiskolák helyett kihelyezett tagozatokban gondolkodik, a helyi munkaerő-piaci igényekhez veszi figyelembe… Vagyis lassacskán ott, ahol a leginkább indokolt, és ahol a feltételek adva vannak, változtatásra van szükség, alkalmazkodni kell az elvárásokhoz. Mert csak így lehet.
