Ugyancsak a népkönyvtár három képregénykiállítást tervez, kettő még előkészületben van, témájuk Szerbia a világ képregényeiben, illetve a szerb képregények a kilencvenes években, a harmadik pedig 2004-ben készült, és egy tucatnyi városban bemutatták már: Két Radoslav, két világ címmel, mely két különböző korszakot mutat be – egy XV. és egy XX. századi Radoslavot – Szerbia életéből Aleksandar Zograf eminens alkotó sajátos megjelenítésében. A sztripkiállítások a kísérőrendezvények között kapnak majd helyet a 2011-es vásáron, több tervezett műhelymunka, irodalmi bemutatkozás, előadás, közvetlen találkozás mellett, melyek célja egyöntetűen a szerb kultúra és hagyomány bemutatása a német közönségnek. A szerb standon állítólag mintegy 40 alkotó vendégeskedik majd, közel 30 új fordítás készül német nyelvre, melyek a kiállítás megnyitásáig elkészülnek. A belgrádi Goethe Intézet is kiveszi részét az előkészületekből, öt fiatal szerbiai író ott-tartózkodását pénzeli majd a vásár idején.
A lipcsei szerb részvétel részleteit csupán március 15-én teszik közzé a szerbiai művelődési minisztérium égisze alatt működő szervezőbizottság tagjai: Zoran Hamović, Radoslav Petković, Sreten Ugričić, Végel László és Vladislav Bajac. Ekkor derül majd ki, hogy a szerbiai irodalom bemutatkozása valóban csak a szerb nyelvű irodalomra vonatkozik-e, vagy az itt élő más nyelven alkotók jelesebbjei is szóhoz juthatnak. Azt azonban tudni, hogy a bemutatkozás három pillérre épül: a szerb urbánus irodalom vitalitására, a tipikusan férfi dominanciájú ország mind jelentősebb nő-alkotóira, és a költészeti pluralizmusra, mondta Dragoslav Dedović, az előkészületek koordinátora. Mint kifejtette, a német olvasóközönség nemigen ismeri a szerbiai irodalmi életet, Németországban a fordítások kétharmada angol nyelvről történik, a maradék részen pedig igen sok nemzeti irodalom osztozik. – Azt szeretnénk, ha sikerülne bebizonyítani a német olvasóközönségnek, hogy a már általa ismert írókon kívül is vannak izgalmas jelenségek a szerb irodalomban – magyarázta Dedović. Reményei szerint a lipcsei bemutatkozás csupán belépő, vagy legalábbis egy hosszútávú folyamat kezdete lesz, melyben a szerb irodalom közelebb kerül a nyugat-európai olvasóhoz. A szerbiai megjelenés mottója is épp ezt vetíti előre: Szerbia a láthatáron (Serbien in sicht). A bemutatkozás persze nem lesz egyedülálló, a lipcsei vásár sokéves hagyománya szerint igenis előtérbe állítja Európa kevéssé ismert középső, keleti és délkeleti részének irodalmát, így 2007-ben Szlovénia, majd egy évvel később Horvátország volt a rendezvény díszvendége.
A könyves szakma előtt nem kell bizonygatni, mennyire fontos ez a bemutatkozás, hiszen nagyon erős a német könyvpiac – évente mintegy 75–85 000 könyvet fordítanak–, a vásáron átlagosan 50 ország mutatja be produkcióját, minegy 1500–2000 szerző megjelenik, több mint 2000 újságíró kísári figyelemmel az eseményeket, a látogatók száma pedig nem ritkán a 150 000-t is eléri. A legutóbbi, 2010. évi vásáron közel 40 ország 2100 kiállítója képviseltette magát, azok az írók mutatkoztak be, akiknek a műveiből már fordítottak, vagy most fordítanak német nyelvre. Közöttük voltak: Sreten Ugričić, Vladimir Kopicl, Vladimir Arsenijević, Vladimir Pištalo, Mirjana Novaković, Vladislav Bajac, Dragan Velikić, Radoslav Petković, Laslo Blašković és mások.
