A korábbi kormány két évvel ezelőtt beterjesztett egy kerettörvényt a kultúráról s annakidején a Magyar Nemzeti Tanács megtárgyalva rámutatott, hogy teljes egészében kimaradt a kisebbségek kultúrájának tárgyalása. Az új kormány új javaslatot terjesztett be, s bár ebbe már bekerült a kisebbségek kultúrájának kérdésköre, a javaslat alapjában véve megrekedt az általánosság szintjén, sok esetben a rendelkezések átmásolták a kisebbségi törvényből. Nincsenek precíz meghatározások igen sok esetben, többek között a nemzeti tanácsok hatáskörét illetően se. Azt is meg kell említeni, hogy a javaslatot a kisebbségek képviselőinek megkérdezése nélkül dolgozták ki, és nem kis erőfeszítésbe került, hogy a minisztériumban kieszközöljük a megbeszélést, amelyet a tervek szerint 9-én (ma) ejtünk meg.
A fentieket Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondta a nemzeti tanács Intéző Bizottságának és Művelődési Bizottságának a hét végén Kishegyesen megtartott együttes ülésén. A törvényről szólva Pásztor Bálint, az intéző bizottság elnöke rámutatott, hogy a korábbi javaslat mindössze két helyen említette a kisebbségeket és egyszer sem a nemzeti tanácsokat, most több helyen említi a kisebbségi kultúrát, de nem foglalkoznak a nemzeti tanácsok szerepével. Mint mondta a Magyar Koalíció képviselői jelezték, hogy ilyen formában számukra elfogadhatatlan a törvény s ha nem módosítanak rajta a képviselők nem fogják megszavazni. A magyar parlamenti képviselők hét módosítást javasolnak s ha ezeket nem fogadják el, nem szavaznak a törvényre, ami azt jelenti, hogy nem lesz meg a többség a törvény elfogadására.
A vitában a bizottsági tagok rámutattak, hogy nemcsak erre a törvényre kell odafigyelni, hanem a részterületek, a könyvkiadással, a filmgyártással, a műemlékvédelemmel, a levéltárakkal kapcsolatos törvényekre is, mert félő, hogy jólbevált gyakorlatként ezekből is kifelejtik a kisebbségeket.A nemzeti tanácsoknak nemcsak az általuk alapított legfontosabb intézmények irányításában való részvételét kell precízen meghatározni, hanem minden olyan állami intézmény munkája esetében, amelyek érintik a kisebbségeket is.Egyesek szerint szorgalmazni kellene, hogy a törvénybe olyan megfogalmazás kerüljön be, miszerint a kisebbségek kultúrája is szerves része Szerbia kultúrájának. Hangsúlyozták azt is, hogy ez esetben is az a helyzet, hogy a nemzeti tanácsok nem is külön védelmet kérnek, hanem egyszerűen demokratizálódást, azt, hogy legyen lényegi beleszólásuk a kulturális tevékenység irányításába. A részvevők egyöntetűen támogatták azt a javaslatot, hogy a beterjesztett módosítások nélkül a képviselők ne szavazzák meg a törvényt.
