A Nemzeti Filmintézet streamingplatformja, a FILMIO (www.filmio.hu), a Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, mai naptól vasárnap estig öt filmet díjmentesen is nézhetővé tesz.
A Szerelmesfilm, a Szerencsés Dániel, a Szamárköhögés, valamint a Napló apámnak, anyámnak a forradalom, illetve annak leverését követő időszak személyes történeteit és tragédiáit feltáró, emlékezetes alkotások, míg A berni követ című thriller egy 1958-ban megtörtént eseményt dolgoz fel.
Szabó István Szerelmesfilmje A rendező előző két filmjének, az Álmodozások korának és az Apának bizonyos értelemben folytatása. Alaptörténete más, de hasonló a jelent emlék- és fantáziaképekkel megszakító, több idősíkot egymásbajátszató dramaturgiája; mindhárom film főhőse Bálint András, és a történetet az ő kommentárjai kísérik.
Sándor Pál 1983-ban bemutatott Szerencsés Dániel című filmjének központi motívuma a „Menni vagy maradni?” kérdése. 1956 decemberében járunk. A forradalmat leverték, sokan nem találják helyüket az országban, a folytatást külföldön képzelik el. Az ifjú Dani szerelme, Mariann is távozni készül családjával. A fiúnak azt írja: „Gyere utánam!”. Dani barátjával, Angeli Gyurival útnak indul a határ felé. Már a Keleti pályaudvaron feltűnik egy „gyanús figura”.
Gárdos Péter Szamárköhögés című kultuszfilmjének a cselekménye 1956 októberében, a forradalom ideje alatt játszódik. Egy testvérpár, Tomi és Annamari annak örül, hogy nem kell iskolába menniük. Apa hazajön a munkahelyéről, és elújságolja, hogy felpofozta az egyik munkatársát. A nagymama kenyeret szerez be útközben, a kenyérben két golyó ütötte lyuk van. Budapest felfordult, lőnek, a család meg van zavarodva. Virágnyelven közlik a telefonban az amerikai rokonokkal, hogy mi folyik Pesten. Anya el akarja hagyni a családot és az országot egy fickóval. Megbuggyant, mint az ország, egy pillanatra. Annamarinak mintha szamárköhögése lenne. Tomi kamaszodik. A harcok elcsitulásával egy novemberi napon újrakezdődik a tanítás. Van, akinek már többé sosem. A film végén egy iskolai tanóra során elhangzik egy matematikapélda: „2 egyforma hosszú szalámi közül az egyikből levágunk 40 cm-t, a másikból 8 cm-t. Így a másik maradéka háromszor hosszabb, mint az egyiké. Eredetileg milyen hosszú volt a két szalámi?“ A táblához felelni kihívott tanuló nem tudja a választ, és senki nem súg neki. A szöveg alapján viszont felállítható az x + 40 = y + 8, illetve az y = 3x összefüggés, ezekből pedig behelyettesítéssel és rendezéssel megkapható az eredmény, ami 56, azaz utalás a forradalom évszámára.
Mészáros Márta 1990-ben bemutatott Napló apámnak, anyámnak a Napló-trilógia utolsó része. A film főhősét, Julit Moszkvában éri az 1956-os forradalom híre. Ott tanult. Szülei kinn éltek (Apja a személyi kultusz áldozata). János itthon tevőleg/aktívan vesz részt az eseményekben. Magda elvtársai elmenekülnek. Juli november 4-én tér haza. Nem "ellenforradalmat" lát, ahogy a kormány állítja. János "ellenforradalmár", körözött személy lett. Ausztriába menekülnek majd hazatérnek. Közben pedig elkezdődnek a letartóztatások.
A 2014-ben bemutatott A berni követ valós történelmi eseményeken alapuló, de részben fikciós, magyar thriller Szász Attila rendezésében. A film egy néhány órás túszdráma története, amely 1958-ban zajlott a svájci főváros, Bern magyar nagykövetségén.
