A mozi fénykorában, a hetvenes évek derekán tájainkon sem a városokat, sem a falvakat nem kerülte el a hetedik művészet. Vajdaságban mintegy 250 mozit tartottak nyilván, most alig több mint húszat, melyek egy része már csak a nevében mozi: vetítések alig vannak, csakúgy mint néző, a műszaki felszerelés elavult, az épületek többnyire sorsukra vannak hagyva.
Vannak persze tisztes kivételek is, ám ez csepp a tengerben. Sorozatunkban igyekszünk feltárni a körülöttünk még megtalálható mozik állapotát, helyzetét, miközben arra is keressük a választ, milyen jövő vár a mozira Vajdaságban.
Annak ellenére, hogy Zentán pontosan száz éve vetítettek először filmet, ünneplésre semmi oka nincs a gesztenyefákkal ékesített Tisza-parti városnak.
Az idősebbek még valószínűleg emlékeznek arra, hogy alig két évtizeddel ezelőtt két filmszínház is üzemelt a Tisza-parti kisvárosban. Hétköznap is voltak vetítések, és nem egyszer hoppon maradtak azon mozilátogatók, akik nem álltak be időben a pénztár előtt hosszan kígyózó sorba.
Az azóta lebontott Október 8. mozit a nyolcvanas évek derekán zárták be, mivel nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, a Tisza moziban pedig a kezdetekben hétvégenként 4 előadást tartottak. A kilencvenes években uralkodó általános gazdasági válság, illetve a hiperinfláció a zentai mozi esetében is majdnem végzetesnek bizonyult. Több évre bezárt, és csak az ún. rendszerváltást követően tárta ki ismét kapuit. Az ínséges évek alatt, egyfajta alternatív megoldásként a könyvtárban és a színház kiállítótermében tartottak videó-esteket, ez viszont nem helyettesíthette a moziba járás s az ott történő filmvetítés báját. A rendszerváltást követően újra elindultak a vetítések a Tisza moziban, azonban a piacon is beszerezhető kalózfilmek dömpingjének a filmszínház elavult kép-és hangtechnikájának köszönhetően a nézők mind inkább elpártoltak a szebb napokat is megért moziteremtől. Egyedül az évente megrendezett magyar filmnapokra elhozott slágerfilmek töltötték meg a nézőteret, függetlenül az ülőhelyek kényelmetlenségétől.
Tavaly nyáron moziügyben végleg szakadt a film, s elsötétült a filmvászon a Tisza moziban. A moziterem, amely ugyan önkormányzati kézben volt, de a mellette lévő Royal szálloda részét képezte, a hotel jelenlegi tulajdonosának a kezébe került.
Jelen pillanatban némi fényt jelent az alagút végén a zentai filmkedvelők körében az Alkotóházban havonta egyszer megrendezésre kerülő filmklub, amelyet egy zentai média- és filmszakos egyetemista, Csillik Blanka vezet önszorgalomból, s amelynek keretén belül filmtörténetileg jelentős alkotásokat vetítenek.
Blanka a következőket mesélte elképzeléséről:
–Szakdolgozatom írása közben jutott eszembe a filmklub ötlete, s pont a hiánypótló jellegét hangsúlyoznám ki a vetítéseknek. Úgy éreztem, hogy ezeket a filmeket meg lehet osztani másokkal is. Ezek az alkotások egyébként nem jutnak el az emberekhez, nekem is úgy kellett kutatnom utánuk.
A klub látogatói kapcsán Blanka elégedetten nyilatkozott, mondván, hogy örül annak, hogy lényegében kialakult már egy állandó nézői kör, akik többnyire jelen vannak a vetítéseken.
–Természetesen ez nem azt jelenti, hogy másokat nem látnék szívesen. Az az érzésem, hogy itt Zentán, az emberek leszoktak arról, hogy eljárjanak filmvetítésekre, s ezen mielőbb változtatni kellene, s ismét közösségi élménnyé kellene tenni a filmnézést – fűzte hozzá Blanka. A vetítésekre egyébként mintegy 20-an járnak el, de ebből csupán az emberek fele marad a filmet követő beszélgetésen.
