2024. július 17., szerda

A világpolgár jubileuma

Kétszáz éve született, 125 éve halt meg Liszt Ferenc – Magyarországon január 8-án indul a koncertáradat – Születése évfordulóján

A Kodály-, Bartók-, Mozart-, Haydn- és a Chopin–Erkel–Mahler-év után 2011-ben a muzsikakedvelő világ Liszt Ferenc műveitől lesz hangos. A zeneszerző és zongoraművész születésének a 200., halálának pedig a 125. évfordulójáról emlékezünk meg. Korának egyik legjelentősebb zeneszerzője és minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze volt, akit ünnepelt világsztárként, hangszervirtuózként, világpolgárként, sőt zenepedagógusként, keresztény gondolkodóként is számont tart az utókor.

A Magyar UNESCO Bizottság javaslatára 2011-et nemzetközi Liszt-évvé nyilvánították. A javaslatot számos ország támogatta, ezekben valószínűleg szintén nagyszabású rendezvénysorozatokkal készülnek, és várhatóan minden nemzet a maga szemszögéből igyekszik majd bemutatni Liszt személyét és munkásságát.

Az ausztriai Burgenlandban január 27-én veszi kezdetét a raidingi, az egykori doborjáni Liszt-teremben a Lisztománia az intendánsok, Johannes és Eduard Kutrowatz koncertjével. A három éve épült koncertterem közvetlenül Liszt szülőháza mellett található, a látogatók tehát könnyedén összeköthetik a zenei programokat a múzeumlátogatással. Az osztrák Liszt Társaság szervezésében bemutatandó programok a Lisztománia elnevezéssel futnak majd, amelyet Heinrich Heinétől kölcsönöztek. A Lisztománia ugyanis olyan fogalom, amelyet először Berlinben, Liszt Ferenc híres koncertturnéja alkalmával használtak 1841-ben, amikor néhány héten belül a mester több mint húsz koncertet adott óriási sikerrel. A Lisztománia kifejezéssel Heine a hisztérikus, önuralmát elvesztő, visító, leginkább női publikumot jellemezte, amely – abban a pillanatban, ahogy a zenész leült a zongorához – szó szerint extázisba esett. Liszt nyilvános fellépéseit akkoriban annyira sokan látogatották, hogy a nézőtérre nem is tettek be székeket, így jobb híján csak állóhelyek voltak. A sikere tehát elsöprő volt, még akkor is, ha sokan rossz szemmel nézték „illetlenül világi játékát”. Doborján egyébként egy alig ezer lelkes mezőváros, itt 2010 és 2012 között nyolc koncerten adják elő Liszt Ferenc valamennyi zenekari művét eredeti zenekari beosztásban, azaz az 1849–1860 közötti ősbemutatók előírásainak megfelelően, világhírű előadóművészek közreműködésével. A szervezők fölkérték például az elismert „Liszt-specialistát”, Martin Haselböcköt, a Bécsi Akadémia karmesterét, aki egyes vélemények szerint úgy szólaltatja meg a műveket, ahogyan azokat a zeneszerző valójában megkomponálta.

Budapesten január 8-án indul a koncertáradat: a Liszt Múzeum évadnyitó hangversenyét Ránki Dezső és Klukon Edit zongoraművészek adják. A hivatalos magyarországi megnyitóra január 22-én kerül sor a Művészetek Palotájában a Nemzeti Filharmonikusok és Kocsis Zoltán a magyarországi Liszt-év nagykövete – közreműködésével. Az év további része is hasonlóan sűrűnek ígérkezik. Az egyik csúcspont a Hungarofest KLASSZ zenei iroda által koordinált, nemzetközi összefogással tervezett programsorozat lesz júliusban a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon, ahol bemutatják az egyetlen Liszt-operát, a Don Sanchét. Az év kiemelkedő eseménye lesz a Magyar Zenei Tanács kezdeményezésére életre hívott World Liszt Day, amelynek keretében a neves művész születésnapján, október 22-én Párizstól Szöulig a világ több koncerttermében csendül majd fel Liszt Ferenc grandiózus Krisztus-oratóriuma. Nem mellékes az sem, hogy az emlékév első fele éppen egybeesik Magyarország európai uniós elnökségével, ezért bizonyos fokig az ország márkanevévé teszik Lisztet. Az emlékév felsorolhatatlanul gazdag programkínálata a jubileumi rendezvénysorozatnak szentelt, www.liszt-2011.hu címen elérhető honlapon található meg.

Liszt népszerűsége – tehetségén és virtuozitásán túl – annak köszönhető, hogy olyan, politikailag független művész volt, aki nem kötődött egyetlen királyi udvarhoz vagy városhoz, sőt egyetlen intézményhez sem. Liszt volt az első utazó zeneszerző Európában, aki – ha úgy tetszik – a mai értelemben vett európaiság letéteményese lett. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma – mind az otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott.

Liszt nemzeti hovatartozása és származása ugyanakkor ma is vitatott, ám a legtöbb tudományos írás tényként kezeli, hogy apja magyar, anyja osztrák származású volt, a születési helye pedig Doborján (németül: Raiding), ami abban az időben Magyarországhoz tartozott. Nemzetiségét ma is sokan sokféleképpen magyarázzák, és ez a legtöbbször a kutatók nemzetiségétől, illetve politikai pártállásától függően változik.

A zenekedvelők ma már nem igazán foglalkoznak ezzel, inkább kiválasztanak egy szimpatikus helyszínt, ahol valamikor Liszt is megfordult, és egy kellemes koncertélménnyel teszik teljessé rajongásukat. Ilyen városok: Prága, Drezda, Lipcse, Párizs, Bonn, Bern, Hamburg, London, Koppenhága, Königsberg, Lübeck, Brüsszel, Lyon, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Szekszárd, Pécs, Nagyenyed, Temesvár, Nagyvárad, Róma, Luxemburg…