Jubilál az újvidéki Szerb Nemzeti Színház. A 150. évfordulóját jegyző intézmény a legrégebbi színház nemcsak a mostani országunkban, hanem az egykori Jugoszlávia területén is – emlékeztetett Aleksandar Milosavljevi ć igazgató , aki már tavaly, sőt tavalyelőtt is ha csak tehette, rendre minden sajtótájékoztatón az évforduló fontosságát hangsúlyozta. Méltán lehet a színház, de a vidék, sőt az ország is büszke erre az intézményre, mely – s, ezt már én teszem hozzá, mert senki ki nem mondja: a szerbség kisebbségi létében, 1861-ben, az Osztrák–Magyar Monarchiában alakult –, a másfél évszázad alatt jelentős kulturális missziót töltött be.
Mint azt az igazgató hangsúlyozta, a jubileumi évet részben a felújítási munkálatok jellemzik majd. Erre vitathatatlanul rászorult az épület, viszont kedden a Tartományi Nagyberuházási Alaptól is olyan ígéretet kapott az intézmény vezetősége, hogy abszolút elsőbbséget élvez, és szeptember-októberig befejezik a munkálatokat. Ekkor, a felújított épületben fogják megtartani a jubileumi díszülést, még ha a színház napja március 28-án van is, és ekkor lenne magától értetődő az ünnepség megtartása. A jubileum évében nagyszabású kiállítás készül a Vajdasági Színházmúzeummal karöltve az intézmény múltjából, és Újvidéken, az SZNSZ szervezésében tartja évi közgyűlését – a tartományi kormány támogatásával –, az Európai Színházi Konvenció. Ezenkívül számos ország mintegy 40 truppjának érkezését várják az év folyamán egy-egy színházi produkcióval. Az első vendég februárban érkezik: a Hrvatsko Narodno Kazalište viszonozza az újvidéki társulat tavalyi, hosszú idő utáni első zágrábi bemutatkozását. Készül az intézmény enciklopédiája is, mely a színház alapításától 2000-ig kíséri figyelemmel a történéseket, és várhatólag a 2011/12-es idény végéig elkészül. A számos fontos esemény közül még arra is kitért az igazgató, hogy a héten az igazgatóbizottság elfogadta az intézmény új statútumát, mely végre a művészi produkciót helyezi mindenek fölé.
Talán mindezeknél is jobb hír, hogy az intézmény látogatottsága a válságos időszak ellenére növekszik. 2005-ben évi szinten 55 000 jegyet váltott a közönség a színházba, s ekkor a színház vezetősége a nagyon bátornak tűnő 100 000-es számot célozta meg, és a kitartó, komoly munkának köszönhetően csaknem el is érte. A tavalyi színházi idényben ugyanis 10 hónap alatt megközelítették a nemrég még elérhetetlennek tűnő célt, és 95 000 belépőjegyet értékesítettek. Mindeközben a terem kihasználtságát 77 százalékosra tornázták fel, ami az európai átlagnak felel meg. A bevételek sem mutatnak rá a rossz gazdálkodásra, ellenkezőleg, Nenad Jovanović marketingigazgató beszámolója szerint a 2009-es 23 millió dináros bevételt 27-re sikerült feltornázni a színházi belépő megdrágítása nélkül. Ennek csupán egy része a belépőjegyből származó bevétel, ami szintén jelentősen megnövekedett. Míg két évvel ezelőtt a belépőjegyekből 5,8 millió dinár bevételre tett szert a színház, tavaly már 9 millió dinárt valósított meg.
