A zEtna decemberi irodalmi fesztiválján felmerült téma folytatásaként került sor a kedd esti, Költői és irodalmi identitások című közönség- és műhelytalálkozóra a Zentai Alkotóházban. A negyven részvevőt mozgató tavalyi zentai rendezvény ugyanis egybeesett az Erdélyi Magyar Írók Ligájának díjkiosztó gálájával, illetve a Magyar Napló decemberi lapszámbemutatójával. Míg az irodalmi fesztiválon volt tér és idő különválasztani kerekasztalt és szerzői szereplést, addig most a költői és az írószervezeti bemutatkozás, az irodalmi magán és közügyek megjelentetése összevontan történt, hiszen a vendégek elsősorban jeles írók, s csak azután, ha ebben a minőségükben is, az íróügyek mentorai. Ez utóbbi tevékenység persze rendre az alkotómunka kárára történik.
Király Zoltán (költő, műfordító, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke) pár versfordítás mellett például két versét mint az utóbbi két esztendő termését olvashatta fel, amit ő ironikusan igen praktikus lehetőségként értelmezett. Viszont nem különösen bánja, mert a 2002-ben alakult nemzedéki átrendeződést (és lehetőségteremtést) céljául kitűző szervezet a legfontosabb, legdinamikusabb ilyen jellegű intézménnyé nőtte ki magát (nem csupán Erdélyben). Ezt támasztotta alá a Kolozsvárról érkező László Noémi költő és műfordító is.
Szentmártoni János a Magyar Írószövetség fiatal elnökeként, Erős Kinga e szervezet új titkáraként most először látogatott a Vajdaságba. Jele ez annak, hogy fontosnak tartják, sőt fejleszteni kívánják a kapcsolattartást a határon túli irodalmi műhelyekkel és alkotókkal, akikkel az estet követően személyes beszélgetésekre is sor kerülhetett.
A rendezvényen elhangzott bevezetőjében Szentmártoni János a Magyar Írószövetségben a közelmúltban lezajlott tisztújításról szólva hangsúlyozta, közelebb kell engedni a fiatalokat az irodalmi vezetéshez, mert hatékonyabban tudnak reagálni azokra a kihívásokra, amelyeket az új kor állít a szakma, a kulturális élet elé. Kifejtette, szeretné továbbá, ha az Írószövetség a teljes kapcsolatrendszerét bevetné annak érdekében, hogy a határon túl élő írókkal, írószervezetekkel közös programokat, közös fesztiválokat indítsanak, s alkalmanként pályázatokra is közösen jelentkezzenek. Végül így fogalmazott: minden igyekezetével azon lesz, hogy a szélesebb közönség felé is eljussanak azok az irodalmi értékek, amelyeket a kortárs írók és a kortárs irodalmi szervezetek képviselnek.
A Beszédes István (zEtna kiadó) által létrehozott keddi irodalmi rendezvényen egyébként bebizonyosodott: az identitásmeghatározás az írószervezet új vezetőségének is időszerű feladata, hisz az nagy ambíciókkal látott munkához, elképzelése sikeréhez pedig minőséges együttműködésre lesz szükség a határokat meghaladó magyar irodalmi élet különböző vonzódású, szenzibilitású tényezőivel. Szorgalmazzák ezért az önálló vajdasági magyar író-érdekképviselet létrehozását is, hisz az megkönnyítené ezt az együttműködést. Király Zoltán szerint mindenekelőtt át kell lépni a belső árkokat. Talán ebben segíthet majd Árkos (közel Sepsiszentgyörgyhöz), ahol az E-mil tábort rendezik, s amelyre az idén vajdasági magyar írók, műhelyek kapnak meghívást.
