Ritka esemény helyszíne lesz hétfőn 12 órakor az újvidéki Fehér Ferenc tér. Ekkor leplezik le a 22 évvel ezelőtt elhunyt Fehér Ferenc költő mellszobrát, melyet Szilágyi László újvidéki szobrász készített. A szobor már a helyén, a talpazaton áll letakarva, csupán a megfelelő időpontot és a közönséget várja, hogy betölthesse rendeltetését. Az esemény jelentőségét növeli, hogy hosszú idő után ez lesz az első jeles, és köztiszteletben álló magyar személyiségnek állított köztéri szobor Újvidéken.
– Többéves előkészület után realizálódik az az elképzelés, hogy Fehér Ferenc költő Újvidéken szobrot kapjon. A városi tanács négy évvel ezelőtt kinevezett egy szoborbizottságot, melynek az volt a feladata, hogy előkészítse, pályázatot írjon ki a szobor elkészítésére, és hogy végigkövesse a szobor felállításának folyamatát – mondta Bordás Győző, a bizottság elnöke. – Ezt a feladatot a bizottság Szilágyi László szobrászra bízta, aki miután elkészítette a gipszmintát, kiöntötte bronzból a szobrot, s ezt hétfőn, Újvidék város napja alkalmából le is leplezik. A szobor leleplezésével a bizottság Aleksandar Jovanovićot, a városi képviselő-testület elnökét – aki tolmácsolja a város üzenetét –, és Németh István írót bízta meg.
A hétfői ünnepségen Bordás Győző, a bizottság elnöke szól még az egybegyűltekhez, majd Elor Emina és Miodrag Petrović színművészek tolmácsolják Fehér Ferenc verseit, ezt követően Bányai János és Predrag Ćudić, Fehér Ferenc verseinek fordítója tartanak alkalmi beszédet.
A szoborbizottság tagjai minden érdeklődőt szeretettel várnak a szoboravató ünnepségre. A tér egyébként a Tartományi Képviselőháztól délre, az Isidora Sekulić Gimnázium mögött helyezkedik el, de a Makszim Gorkij utca felől is megközelíthető, a Magyar Szó székháza és a Vojvodina Sport és Üzletközpont között körülbelül félúton.
Fehér Ferenc (Nagyfény, 1928 – Újvidék, 1989) költő lapunk munkatársaként, szerkesztőjeként vonult nyugdíjba, alig egy évvel hirtelen bekövetkezett halála előtt. Életében 22 könyve jelent meg, de publikált minden akkoriban megjelenő magyar lapban és folyóiratban, közreműködött a rádióban és a televízióban, a magyarországi szemlékben, újságokban, versei számos nyelven megjelentek az akkori Jugoszláviában. Tiszteletére 1990-től sok éven át irodalmi tábort szerveztek számos vajdasági településen, Piroson pedig a művelődési egyesület viseli a nevét, és egyben ápolja az emlékét.
