2024. július 17., szerda

Falfestményre bukkantak a bácsi ferencesrendi templomban

A két héttel ezelőtti felfedezést hétfőn hozták nyilvánosságra – A helyszínen dolgozó műemlékvédők szerint valójában még nem tudjuk mivel állunk szemben, de biztosak rendkívüli jelentőségébe

A felfedezés örömétől sugározva hétfőn első ízben jelentették be a nyilvánosság előtt a műemlékvédők legújabb, bácsi felfedezésüket. A felújítási munkák során két héttel ezelőtt falfestményre bukkantak a neves bácsi Ferences templom egy falán, melynek feltárása, besorolása ezután következik, de az újvidéki székhelyű Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet vezetője máris az utóbbi hat évtized legjelentősebb felfedezésének nevezte szélesebb térségeinket illetően is.

Zoran Vapa, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója szerint nem meglepő, hogy Bácska legrégebbi templomában – mely a 13. századtól a ferencesrendieké –, újra és újra meglepetést okoz a szakembereknek, csakúgy a nyilvánosságnak.

– A február 8-án tett felfedezés mégis túltesz az elvárásokon, korszakalkotónak nevezném – mondta az igazgató, amikor a templom főbejárata melletti kolostorba lépve elkalauzolta a sajtó képviselőit.

A bejárattal szemben, a hosszú folyosó végén egykor oltár állt, felette egy Szűz Máriát és a kisdedet ábrázoló festménnyel. A festmény restaurálásával elkészültek, miközben a fal felújításán is fáradoztak, és falbontás közben bukkantak rá a háromszög alakú, kb. 1x1x1 méteres falfestményre, vélhetőleg annak egy részére, melynek jobb, felső oldalán látható a keresztre feszített Jézus (nem teljes nagyságban), bal oldalán pedig a Szűzanya. A szakemberek szerint bizánci stílusú festményről lehet szó, keletkezését a 13–14. századra teszik.

Történeti források szerint már honfoglaláskor szláv vár állt ott, 1072-ben odatelepítették a szerémi görög püspökséget, a 13–14. században pedig a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye volt, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben épült. A templom és a közvetlenül mellé épített rendház tehát derekasan kivette részét a történelem viharaiból, és csodálatos módon fennmaradt. Hogy a frissen felfedezett falfestmény pontosan mely időkből származik, kinek a keze nyomát dicséri, csak ezután derül ki. A konzervátorok között találkoztunk Lukácsi Lajossal, a műemlékvédelmi intézet szakmunkatársával, aki kérdésünkre megerősítette, valóban nem tudni még pontosan, mivel állunk szemben, a kutatás csak ezután kezdődik.

A bácsi felfedezés helyszínét megtekintette Milorad Đurić tartományi művelődési titkár, a vendégeket pedig a ferencesrendi szerzetesen kívül Tomislav Bogunović, Bács község polgármestere fogadta. A titkár elmondta, hogy a Nagyberuházási Alap és a titkárság máris 50 millió dinárt fordított a bácsi felújítási munkálatokra, melyet ezentúl is támogatni fog.

– Jelentős felfedezés birtokába jutottunk. Még ha a falfestmény értékét ezután becsülik is fel, egyértelmű, hogy a szakmai és a széles közönség érdeklődését kiváltotta. Hiszem, hogy nemcsak Bács városa, hanem az egész tartományra nézve fontos felfedezésről van szó.