Milyen falfestményre bukkanhattak Bácsban? – Raffay Endre művészettörténész szerint egyértelmű, hogy középkori freskóról van szó – Ha bebizonyosodik, hogy a freskó tényleg a XIII. századból származik, akkor nem túlzás a bizánci jelzőt használni, de mindezt bizonyítani kell
Ki tudja, mi kerülhet még elő a föld mélyéből a középkori emlékeire méltán büszke nyugat-bácskai Bácsban, akár a település körüli mintegy 15 kilométeres körzetben elterülő feltáratlan lelőhelyen, akár a városka szívében lévő ferences templomban és a hozzá tartozó épületegyüttesben, vagy a település más pontjain. Csaknem öt évvel ezelőtt nagy csinadrattával jelentették be, aztán szinte meg is feledkeztünk a Bács évszázadai 2006–2010 elnevezésű projektumról, mely olasz támogatással valósult volna meg. Ma már úgy tűnik, hogy a tervezett évi 200–300 ezer eurós ráfordítással a megmentési projektum valóban eredményre vezethetett volna, ám az elhanyagolt állapotban levő műemlékek megmentése, az újabbak felkutatása döcögősen haladt. Pedig a Tartományi Művelődési Titkárság mintegy 50 ezer euróval támogatta a sokak szerint feltáratlan régészeti lelőhelyen fekvő Bács városában a kutatásokat, aztán a meglepetés mégis onnan jött, ahonnan olyan nagyon talán nem is remélték. Az újvidéki székhelyű Tartományi Műemlékvédelmi Intézet dolgozói felújítási munkálataik során február 8-án falfestményre bukkantak a legrégebbi bácskai templomépületben, a ferences templomhoz szervesen kötődő kolostorban. Egészen pontosan a templommal párhuzamosan futó folyosó végében, ahol valamikor az oltár állt, és ahol az épületegyüttes legjelentősebb emlékét, a Szűz Máriát és a kisdedet ábrázoló festményt őrizték. A festmény restaurálásával elkészültek, de a fal felújításán dolgozva rábukkantak egy háromszög alakú, körülbelül 1x1x1 méteres falfestmény töredékére, melynek jobb, felső oldalán látható a keresztre feszített Jézus, bal oldalán pedig a Szűzanya. Az intézet szakemberei felfedezésüket nyilvánosságra hozták, Zoran Vapa, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója pedig közölte, hogy rendkívüli jelentőségű felfedezésről beszélt, melynek pontos besorolása még ezután következik. Az első benyomásnak is hangot adott, miszerint a falfestmény vélhetőleg a XIII–XIV. században keletkezhetett, és bizánci stílusban készült.
A feltáráson azóta is dolgoznak, a konzervátorok közül Lukácsi Lajos, a műemlékvédelmi intézet szakmunkatársa megerősítette, a részletes kutatások folyamatban vannak, de kiszámíthatatlan, meddig tartanak, így eredmények híján egyelőre értelmetlen találgatni, mivel állunk szemben.
Marad tehát az izgató kérdés: mire is bukkanhattak Bácsban? Megkeresésünkre Raffay Endre zentai születésű, Magyarországon élő művészettörténész, akinek a középkor a fő szakterülete (művei – Az aracsi templomrom, A kalocsai második székesegyház és faragványai, doktori disszertációjának témája pedig Magyarországi növénydíszes fejezetfaragványok az 1200 körüli évtizedekben – is ezt bizonyítják) kísérelt meg válaszolni a felmerülő kételyekre.
