A fönti címmel jelent meg nemrégiben Bálizs Jutka–Ágó Katalin–Korponai Edit szerzők kézikönyve, amely az első és a második osztályban nyújt segítséget a magyart mint környezetnyelvet oktató pedagógusoknak. A Vajdasági Pedagógiai Intézet kiadásában megjelent könyv a kommunikatív-tapasztalati módszert veszi alapul. A program lényege, hogy a nyelvtani szabályok és a megtanult szavak helyett a környezetnyelven folytatott kommunikációt, a tapasztalat útján szerzett jártasságot részesíti előnyben, és ez szavatolja a sikert. A szerzőket – akik gyakorló pedagógusok, évek óta gyerekekkel dolgoznak – a módszer hatékonyságáról, tapasztalataikról kérdeztük.
– (Bálizs Jutka óvodapedagógus): Ez a kézikönyv egy program keretében jött létre, amelyet Mikes Melánia professzor dolgozott ki. Az anyanyelv, a környezetnyelv és az interkulturalizmus fejlesztése és ápolása a vajdasági gyermekeknél elnevezésű projektum munkatársai vagyunk. Az óvodában és az általános iskola első és második osztályában alkalmazzuk az említett módszert. A szerb nyelvet és a magyar nyelvet mint nem anyanyelvet oktatjuk a gyerekeknek. A Vajdasági Pedagógiai Intézet 2005-ben vette gondozásába a programot, és arról is gondoskodik, hogy továbbképzéseket szervezzen a tanítók és a tanárok, a pedagógusok, a pszichológusok számára. Az a véleményem, hogy az iskoláknak nagyon nagy szerepe lehet az interkulturális kapcsolatok építésében, amennyiben felkínálják a szerb tanulóknak a magyar nyelv tanulási lehetőségét. Például Zentán a Stevan Sremac Általános Iskolában fakultatív tantárgy a magyar nyelv. Ez a kézikönyv abban segíti a pedagógust, hogy hogyan fejlessze a gyerekek nyelvtanulási képességét, hogy sikerélményhez jussanak.
– (Ágó Katalin tanítónő): A mi iskolánkban – a zentai November 11. Általános Iskolában – tömegesen választják a magyar nyelvet a szerb ajkú tanulók. Természetes a számukra, hogy magyarul tanulnak, és örömmel vesznek részt az órákon. Vannak olyan osztályok, ahol teljes létszámmal jelentkeznek.
A program nem új a számomra, hiszen a saját magyar osztályaimban hatodik éve tanítom a szerbet. Úgy látom, a gyerekek szívesen játszanak, aktívak az órán, és így könnyedén megtanulják a feladatokat. Sokat énekelünk, mondókákat, verseket mondunk, élethelyzeteket elevenítünk meg. Örülök, hogy a szerb ajkú gyerekek számára is lehetővé vált, hogy e szerint a módszer szerint sajátítsák el a magyar nyelvet.
– (Korponai Edit óvónő): Kilenc éve kapcsolódtam be a programba, és rendkívül hatékonynak tartom. Nagyon könnyed, gördülékeny átmenetet jelent az óvodából az iskolába. A gyerekek tudása koncentrikus körökként egyre bővül, óvodai ismereteiket játékosan egészítik ki az iskola első és második osztályában. Az a cél, hogy beszélgetni, játszani tudjanak egymással a gyerekek. Szorongás nélkül elmehessenek egymáshoz születésnapokra, ha találkoznak a játszótéren, képesek legyenek egymással fogócskázni, beszélgetni, közeledni egymáshoz.
A szerzők abban is teljesen egyetértettek, hogy szükség lenne reformra a felső osztályokban is, hiszen a program sikeres az óvodában és az elemi első két osztályában, egyértelmű tehát, hogy a későbbiekben szintén pozitív eredményt hozna a kommunikatív-tapasztalati módszer alkalmazása.
A kézikönyv a Vajdasági Pedagógiai Intézet továbbképzésein szerezhető be.
A kiadványt szerdán mutatta be Zentán és Szabadkán Erdély Lenke, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója.
