„Költő lenni vagy nem lenni” címmel szombattól látható Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, állandó Petőfi-kiállítása, amely az életmű főbb problémaköreit megidézve mutatja be Petőfi Sándor alakját.
Az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése – mondta el a kiállítás pénteki sajtóbemutatóján Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója.
Kalla Zsuzsa főmuzeológus kiemelte, hogy kurátortársaival, Vaderna Gábor irodalomtörténésszel és Prágai Adrienn művészettörténésszel nem Petőfi kultuszának rombolására, hanem annak újjáépítésére vállalkoztak. A tárlat ezért éppúgy bemutatja a Petőfi-kutatás legfrissebb eredményeit, mint a költő korának képzőművészetét, valamint Petőfi hatását és utóéletét is.
Most először szerepelnek állandó kiállításban eredeti Petőfi-kéziratok, ezeket sérülékenységük miatt háromhavonta cserélik majd – közölte.
Kalla Zsuzsa kiemelte, hogy a közönség számos multimédiás elem és adatvizualizáció segítségével kerülhet közelebb Petőfi Sándor alakjához.
Vaderna Gábor emlékeztetett arra, hogy a múzeum névadójának 20–25 versét szinte minden magyar ismeri, az életmű azonban ennél jóval gazdagabb, a kiállításban ezért egyaránt jelen van az ismert és az ismeretlen Petőfi is.
Fotó: MTI
Mint hangsúlyozta, Petőfi az 1840-es években szinte egy csapásra „berobbant” a köztudatba. Ilyen gyorsan ekkora kultusza sem korábban, sem később nem alakult ki magyar költőnek; minderre ráadásul ráerősített Petőfi korai vértanúsága is – jegyezte meg.
Vaderna Gábor elmondása szerint a bevezető tér megidézi az életrajz fordulatait, felsorakoztatja a költő emblematikus portréit és tárgyait, a következő öt terem pedig hat tematikus csomópont mentén kutatja a kényszerűen félbeszakadt, mégis gazdag életművet.
A Kötelék című szoba a költő társas kapcsolatait, szociális hálóját térképezi fel, a Róna terem Petőfi és a romantika tájélményét vizsgálja, az Otthon szekció pedig mezővárosi, majd nagyvárosi környezetben, családi körben mutatja be Petőfit és zsánerköltészetét.
A Rémek című rész a romantikára jellemző borzongás, démonok és halálkultusz nyomait keresi az életműben, az Áldozat terem Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig, végül az Erő című egység a forradalmi cselekvés pillanataiban villantja fel Petőfi alakját.
Nyitókép: MTI
