– A személyes tapasztalataim mutatták meg azt, hogy a szülőföld megismerésére mindig szükség van. Hiszen ha mi magunk nem ismerjük fel ennek a fontosságát, más biztosan nem fogja. Mondok egy példát. Martin Heidegger német filozófus Messkirchben született és ott is halt meg. Gimnazista koromban nagynénémnél töltöttem a nyarakat, aki Messkirchben volt vendégmunkás. Mivel érdekelt, hogy milyen egy dél-németországi középiskola, beültem a helyi gimnáziumba. A tanévet Heideggerrel kezdték! Majd sorra vették, hogy ki élt ott, és kinek a munkássága kötődik a városhoz. Később egyetemistaként az első utam Ausztráliába vitt, Brisbane-ben voltam, ahol ugyancsak beültem az egyetemisták közé, és ahol ugyanezt tapasztaltam. Majdnem egy szemeszteren át Henry Lawsonnal foglalkoztak. Ezzel azt is el akarom mesélni, ami a könyv célja és koncepciója. Egy német, egy ausztrál soha nem hagyja, hogy a saját városának irodalmáról ne essék szó irodalomórákon, illetve hogy az irodalmukat kolonializálja például az angol. Lehet egy tanterv bármilyen koncepciójú, soha nem lehet kihagyni azt, hogy az én városomban ki született, ki élt, ki alkotott és milyen művek köthetőek a helyhez.
Kontra Ferenc író mondatai a föntiek, aki a hét közepén Zentán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában mutatta be a Horvátország magyar irodalma című kötetét. A térség irodalmi olvasókönyve elsősorban a középiskolás korosztályhoz szól. Hogy miért éppen őket célozta meg a szerző, aki Horvátországban egy ideig gimnáziumi tanár is volt? Elmondása szerint akkortájt megdöbbenve tapasztalta, mennyire nem ismerik tanítványai szülőföldjük irodalmát: íróikat és a konkrét műveket. Valaki akkor a gyerekek közül azt mondta, ilyen könyvük nincs.
Ez a könyv tehát óriási űrt pótol. A kezdetektől napjainkig közöl válogatott írásokat. Minden jeles író, akinek legalább egy szépirodalmi kötete napvilágot látott, bekerült a személyes olvasókönyvbe. Néhány név a jegyzékből: Laskói Demeter, Vitéz János, Janus Pannonius, Sztárai Mihály, Zrínyi Miklós, Neumayer K. Dezső, Tarcay Erzsébet, Sinkó Ervin, Herceg János, Fehér Ferenc, Németh István, Utasi Mária, Dudás Károly, Kontra Ferenc, Radics Viktória, Apró István...
A könyv az eszéki HunCro kiadásában jelent meg az idén. A zentai könyvbemutató a zEtna-estek rendezvénye volt, Kontra Ferenccel Sinkovits Péter és Beszédes István beszélgetett.
