Szegeden járt a Magyar Szó

A napokban Szegedre látogattak a Magyar Szó képviselői és élőújságot tartottak a Millenniumi Kávéház rendezvénytermében. A lap történetéről, a díjakról és a kiadványokról beszélt Varjú Márta, napilapunk főszerkesztője, Máriás Endre főszerkesztő-helyettes és Németh Zoltán szerkesztő. A helyszínen a 80 éves Magyar Szó számos kiadványát lehetett megvásárolni, amire nagy érdeklődés mutatkozott. A rendezvénytermet megtöltötték a szegediek, akik kíváncsian hallgatták Varjú Márta történelmi ismertetőjét. 
 

A főszerkesztő a kezdetekről beszélt az egybegyűlteknek, pontosabban a Magyar Szó megalakulásáról és annak okairól. A folytatásban kitért a nagy múltú napilap legszebb és legrosszabb éveire, valamint beszámolt minden jelentős történelmi pillanatról, amelyek fontosak voltak a lap szempontjából. Kiemelte, hogy a 90-es években számos buktatóval kellett az újságnak megbirkóznia, és a Magyar Szó is, mint sok más újság megsínylette a háborút. Ismertette a közelmúltban átvett díjakat is, amelyek nagy örömmel és büszkeséggel töltik el a Magyar Szó munkatársait. 
 

Az est folytatásában Máriás Endre számolt be a munkájáról, valamint ismertette az újság mellékleteit. Elmondta, hogy igyekeznek mindig az olvasó kedvében járni és minőségi anyagokat készíteni. Az est során kitért továbbá a Magyar Szó terveire és ismertette a cég jelenlegi beruházásait is. Kiemelte, hogy az újvidéki székház egykoron az ottani magyarság szellemi központja volt. Hangsúlyozta, azt szeretnék, ha újra a magyarság szellemi központja lenne, és ezt többek között úgy szeretnék elérni, hogy új tartalmakkal töltik meg a székházat. A nyomdát az elmúlt időszakban egyesítette a cég, ennek köszönhetően nagy területek szabadultak fel a székházban, amelyeket méltó tartalommal szeretnének megtölteni, hiszen bölcsődét és óvodát, egyedülálló nyomda- és sajtómúzeumot, korszerű konferenciatermet, valamint könyvesboltot és irodalmi kávéházat is kialakítanak.
 

A folytatásban a szót Németh Zoltán vette át, aki beszámolt a munkájáról és bepillantást adott a naptár készítésének folyamatába. Kiemelte, hogy a naptár már 1945-ben megjelent, habár akkor még pártpropagandaként szolgált. Hozzátette, hogy minden évben időben megjelenik a kiadvány, amelyre nagy az érdeklődés. Elmondása szerint a naptár főleg a vajdasági közösséget tükrözi, ám igyekszenek olyan személyekről, és azok életéről is beszámolni, akik a nagyvilágban élik a mindennapjaikat vajdaságiként.