A Szabadkai Városi Múzeumban, a szecesszió napja rendezvénysorozathoz kötődően, tegnap bemutatták a Festett üvegablakok című konferenciakötetet. A tanácskozás a Magyar Géniusz Program keretében valósult meg. A kiadványról, a benne található tanulmányokról és a konferenciáról dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum restaurátora, a Festett üvegablakok projektvezetője tartott beszámolót:
– A kutatói program keretében nem csupán a konferenciát tartottuk meg, hanem restauráltuk a Kratzmann-féle Szent István-üvegablakot és egy weboldalt is létrehoztunk, a tanulmánykötet prezentációja pedig a projektum zárórendezvénye is egyben. Mivel 2022 az üveg éve volt, ehhez kapcsolódóan tartottuk meg a konferenciát a festett üvegablakokról. Ez a tanácskozás egyébként is a tervek közt szerepelt, a szervezéséhez is hozzáfogtunk, és tavaly gondoltuk megtartani, de az üveg éve miatt előrehoztuk. A tanácskozás Kárpát-medence szintű volt, tizenhárom előadó érkezett négy országból, Szerbiából, Magyarországról, Horvátországból, valamint Romániából, és nem csupán kutatók, hanem vitrázskészítő mesterek is. A kötet így tizenhárom tanulmányt tartalmaz, és az egész kárpát-medencei örökséggel foglalkozik, kezdve az első üvegfestő művészektől, a historikus korszaktól, egészen a közelmúltig. A legkésőbbi darabok a modern művészet alkotásai, amelyek a zombori Stanišić műhely, családi vállalkozás kivitelezésében jöttek létre a hatvanas-hetvenes években. Ami Szabadkát illeti, szinte az egész örökségegyüttes képviselve van a kötetben, a Városháza, a Zsinagóga és a neogótikus templomok megőrzött örökségét is feldolgozzák ezek a tanulmányok. Szabadkáról azt tartjuk, hogy úgymond nagyhatalom a festett üvegablakok terén, hiszen a legkorábbi időktől, 1880-tól, egészen az 1970-es évekig készültek üvegablakok, sőt a mai napig is készülnek. A konferencia lényege, és tulajdonképpen mindannyian úgy gondoljuk, hogy elengedhetetlen felkelteni a fiatalok figyelmét az üvegablakok iránt, hogy nekik is ugyanolyan fontosak legyenek, mint nekünk, mert rajtuk áll majd az, hogy sikerül-e megőrizni az elkövetkező nemzedékeknek – hallottuk Korhecz Papp Zsuzsannától.
A kötet érdekfeszítő tanulmányokat és izgalmas történeteket tartalmaz az üvegablakok készítéséről, sorsáról, megmentéséről. Olvashatunk benne egyebek közt a szabadkai vitrázsokról és egy elfeledett Mária Terézia-üvegablakról is, amelyet a belügyminisztérium egyik helyiségében tárolnak, nem tudni az eredeti helyét, de azt igen, hogy Róth Miksa műhelyében készült. Idén emlékezünk meg Róth Miksa halálának 80. évfordulójáról, a kötetben pedig szó esik a tevékenységéről és az együttműködéseiről is. A magyar állam kezdeményezésére, az első világháború után a magyar–olasz kapcsolatok megerősítésként, 1927-ben egy Kossuth-emlékablakot ajándékoztak a torinói múzeumnak, amely sajnos már nincs meg, de a gödöllői múzeum őrzi a tervrajzokat – erről is olvashatunk a kiadványban. Továbbá a szegedi és a szabadkai zsinagóga ikonográfiájáról, azok különbségeiről, az újvidéki vitrázsörökségről, a nagybecskereki egykori megyeháza üvegablakairól, az eszéki Szent Péter-Pál katedrális vitrázsairól, amelyek megsérültek a délszláv bombázáskor, továbbá Roskovics Ignác festőművészről, akinek a királyábrázolásai nagy hatással bírtak, mindemellett pedig Ligeti Sándor Bácskához kötődő alkotásairól és a Stanišić-műhelyről is.
Nyitókép: Korhecz Papp Zsuzsanna a könyvbemutatón (Lukács Melinda felvétele)
