Pénteken délelőtt tartott sajtótájékoztatóján a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Kormányos Katona Gyöngyi, az intézmény munkatársa, Resócki Vázsonyi Csilla, valamint Kudlik Zoltán tartományi művelődési segédtitkár a déli harangszó hungarikummá nyilvánításáról és ennek jelentőségéről tájékoztatták a közvéleményt.
Kormányos Katona Gyöngyi elmondta, hogy a Hungarikum Bizottság ezen a héten kedden megtartott ülésén fogadta el azt a javaslatot, amely által a déli harangszó hungarikum minősítést kapott. Mint mondta, ez az eredmény sokak együttműködésének köszönhetően jöhetett létre:
– A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a pécsi Professzorok Batthyány Körével közösentette meg a javaslatát a déli harangszó hungarikummá nyilvánítására. Ebben sokat segített nekünk dr. Visy Zsolt professzor úr, aki az elmúlt években a déli harangszó tanulmányozásával, kutatásával foglalkozott. A déli harangszó a nándorfehérvári diadallal együtt 2013-ban került be a külhoni nemzetrész értéktárba, majd 2016-ban a Vajdasági Magyar Értéktár adatbázisában is helyet kapott. 2024 nyarán a kiemelt magyar értéktárba került, végül 2025. február 11-én a Hungarikum Bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot, hogy hungarikummá minősítsék.
Hozzátette, hogy a déli harangszó annak idején dr. Dévavári Zoltánnak köszönhetően került be a külhoni nemzetrész értéktárba, ami fontos lépés volt a hungarikummá nyilvánítás felé, illetve hangsúlyozta, hogy a déli harangszó hungarikummá nyilvánítását dr. Pásztor Bálint is támogatta, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjeként és jogászprofesszorként egyaránt. Emellett dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és dr. Réthelyi Miklós, a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnöke is támogatta a javaslatot.
Kormányos Katona Gyöngyi elmondta, hogy bár a déli harangszó az emlékezettudatban összefonódott a nándorfehérvári diadallal, valójában nem emiatt hirdették meg 1456-ban, hanem III. Kallixtusz pápa már három héttel a csata előtt elrendelte, hogy napi imádsággal és a harangoknak a megszólaltatásával lépjenek fel az oszmán-török hadsereg ellen.
Kudlik Zoltán kifejezte örömét a déli harangszó hungarikummá nyilvánítása kapcsán:
– A hungarikum a magyarság csúcsértéke, erről ismernek meg bennünket, magyarokat a világban. Nem egyszerű folyamat bekerülni közéjük, hiszen egy többlépcsős rendszerről van szó. Mielőtt hungarikummá válik valami, először a Magyar Értéktár részének kell lennie, amelynek jelenleg 115 értéke van.
Mint mondta, számunkra, vajdaságiak számára különös jelentősége van annak, hogy a déli harangszót hungarikummá nyilvánították:
– Nemcsak azért nagyon fontos ez nekünk, mert kötődünk hozzá, és az egyetemes magyar történelemnek, illetve a világtörténelemnek a részeként kapcsolódunk ehhez a fogalomhoz, hanem azért is, mert hogyha a Kárpát-medencében bárhol megszólal délben a harangszó, akkor mindenki tudja, hogy ez mihez köthető.
Hozzátette, hogy a bizottság elfogadta azt a javaslatot is, hogy a csárdás hungarikummá váljon, ami a magyarságnak ugyancsak egy fontos szimbóluma, hiszen a hagyományainknak fontos eleme néptánc.
Resócki Vázsonyi Csilla a Vajdasági Magyar Értéktárról ejtett néhány szót:
– Itt jelenleg 64 érték található. Vannak olyan értékek is, amelyek időközben felkerültek magasabb szintekre. Itt a déli harangszó mellett az aracsi pusztatemplomról is szó van, amely már a kiemelt nemzeti értékek gyűjteményét gazdagítja. A Vajdasági Magyar Értéktárban minden szakterületi kategóriából találhatunk értékeket, azonban különösen a kulturális örökség kategória gazdag. Ide nagyon sokszínű elemek tartozhatnak: a népi kultúra elemei, szokások, a régi mesterségek képviselői, a népművészetek képviselői, különféle szakterületek kiemelkedő képviselő, tudósi, művészi életpályák. Gazdag ugyanakkor az épített örökség kategóriánk és a természeti örökség kategóriánk is.
Nyitókép: Kudlik Zoltán, Kormányos Katona Gyöngyi és Resócki Vázsonyi Csilla (Gruik Zsuzsa felvétele)
