A Fekete J. József író, irodalomkritikus, dr. Silling István nyelvész, néprajzkutató, L. Móger Tímea költő, a zsűri elnöke alkotta bírálóbizottság május 5- én meghozott, egybehangzó döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2022. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat eddigi életművének jelentősége elismeréséül Lovas Ildikó írónak, kritikusnak, szerkesztőnek műfordítónak adományozza.
Fekete J. József a díjazottról írt méltatásban a következőképpen fogalmaz:
,,Lovas Ildikó 1987-től fogva publikált folyóiratokban, hazai és magyarországi antológiákban, első önálló kötete, a Kalamáris 1994-ben jelent meg. Ettől a novellagyűjteménytől kezdve már biztos volt, hogy a szerző szilárd eltökéltséggel vállalja az „íróság” feladatait, szabadkai elődjeit, Kosztolányi Dezsőt és Csáth Gézát, önmaga lírai énjét, Szabadka múltját és jelenét, a hétköznapok ihlető hordalékát. Tudni való volt, hogy nem cselleng el az útról, író lesz, mert annyi mondatot hordoz magában, amennyit győz történetekké növeszteni könyveiben. Már ebben a kötetben megjelentek az írónő későbbi munkáit is jellemző jegyek, az alanyi költőkre jellemző személyes érintettség, a női lélek feltárulkozása, amelyek együttesen jellemzik az elbeszélés menetét, valamint a Szabadka-központúság, ami nem témaként, hanem inkább inspirációként jelenik meg a novellákban.
A novellákkal induló pályaszakaszát egy rendhagyó, önfeltáró lírai regény, a Meztelenül a történetben (2000) törte meg, attól kezdve kitartott a regényforma mellett, ezekbe a történetekbe külső szereplőket von be, kezdve James Bondtól Leni Riefenstahl filmrendezőig, a sorozatot a Csáth Géza életét több nő szemszögéből láttató, Amikor Isten hasba rúg című műve zárja, ami ideiglenesen szakít a regény műfajával, és többműfajú rekonstrukciós kísérletet valósít meg. Regényeit olvasva úgy tűnik, hogy az élet elbeszéléséhez nem a próza, hanem sokkal inkább a líra a legmegfelelőbb műnem.
Mindezek ellenére megmaradt a rövidpróza mellett, ami jegyzetként a személyesség megjelenítéséhez nyit teret. A Rózsaketrec, A város lelke, avagy identitásjelek címek alá sorolt írásai Szabadka mellett az egész régióra figyelnek, s ezzel, mintha egyenesen folytatnák azt az irányt, amit Herceg János tűzött ki a vajdasági magyar író feladatául. Lovas Ildikó ezt a feladatot beteljesítette.”
A rangos díj ünnepélyes átadása az ősszel megrendezésre kerülő Dunatáji Herceg János Nap keretében történik majd.
