Nagyon örülünk, hogy most egy kicsit felpezsdült a zenei élet. Mert eddig valamennyien alig léptünk fel, inkább csak gyakoroltunk – mondta Kinka Rita szabadkai születésű, Újvidéken élő, nemzetközi hírnevű művésznő, aki az Újvidéki Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tanszakán tanít.
Chopin művei mennyire állnak önhöz közel? – kérdeztük a sikeres újvidéki koncert után.
– Chopin csak a zongoristák zeneszerzője, más hangszerre mint szólóhangszerre nem is írt darabokat. Van ugyan cselló-zongoraszonátája, de abban is a zongora tölti be a fontosabb hangszer szerepét. Számomra érdekes, hogy az ő zenéjéről is elmondhatjuk, amit Bachéról és Mozartéról is, hogy kisgyerekek is játszhatják a fiatalkori műveit. Én nem vagyok csak chopinista, azaz, aki csak az ő műveire szakosította magát, de nagyon szeretem, és az utóbbi években sokat tanulmányozom a darabok a hátterét.
A koncertre három utolsó művét, az Op. 60, 61, 62-t választottam, ezeket már nagyon betegen írta. A művekben azonban semmi sem utal arra, hogy a zeneszerző Velencében járt, gondolán ült, hanem mint egy fátyolon keresztül történik minden, ahogy elképzelte, Illetve szép emlékként használta fel a művében, úgy, mint amikor az ember élete végén visszatekintve összegezi az életét.
Az Asz-dúr polonéz-fantáziáját, Op. 61-et, amikor elkezdte írni, azt mondják, nem tudta, mit akart komponálni, ezért a közepétől kezdte a munkát, nem pedig az elejétől. A középső rész himnikus, H-dúrban van. Eredetileg C-dúrban írta, a C-dúr pedig a legtisztább tonalitás, nincsenek fekete billentyűk. A muzikológusok úgy vélik, az édesanyjának az éneke, nagyon egyszerű, két hangból álló, fiát hintáztató dallam inspirálta. A barátainak levélben bevallotta, még mindig nem tudja, mi lesz belőle: ballada, fantázia vagy polonéz. Végül polonéz-fantáziát alkotott.
Kinka Rita Chopint játszott a székvárosi közönségnek (Fotó: Bozsoki Valéria)
A Noktürn Op. 62 pedig, amit játszottam, az utolsó műve. Harmóniailag gazdag, minden taktusban változik, és nagyon sokat használja a polifóniát. Chopin nagyon szerette Bachot, állítólag sehová nem ment Bach Das wohltemperierte Klavier (A jól temperált zongora) c. két kötete nélkül, mert állandóan tanulmányozta. Sajnos mindössze 39 éves volt, amikor meghalt. Mi mindent írhatott volna! Az impresszionizmus előfutára volt, akire támaszkodott Claude Debussy, Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin. Az utóbbi komponista első műveiben használta a mazurkákat, polonézeket, azaz folytatta Chopin művészetét.
Ön a korábbi években is részt vett a Chopin fesztiválon.
– Előbb lépett fel néhány tanítványom „a fiatalok pódiumán”, mint én. Nekünk, tanároknak is öröm, amikor a diákjaink fellépnek, és nekik is öröm a mi fellépésünk. Számomra azért volt érdekes az idei Chopin-koncert, mert Biljana Gorunović és Marija Đukić kolléganőm és jómagam a Chopin Feszten a műveket külön fél órában játszottuk, de a belgrádi és az újvidéki műsorunk egészet alkotott, mert ezek a zeneszerző leghíresebb darabjai: a fantázia, amelyet a kolléganő Biljana Gorunović zongorázott, a két etűd és a Cisz-scherzo, amely nagyon népszerű, a világ minden hangversenytermében szívesen hallgatja a közönség, és az utoljára elhangzott h-moll szonáta, amely tényleg koronája Chopin zeneszerzői opuszának.
A Három hölgy Chopint játszik c. est kapcsán felmerül a kérdés, ha a zongoraművész behunyt szemmel hallgatja a másik művész játékát, vajon abból meg tudja-e állapítani, hogy férfi vagy nő játssza a Chopin-darabot?
– Manapság nincs különbség abban, hogy férfi vagy nő zongorázik, mert ez nem fizikai energia, hanem mentális energia. Egy filigrán személy is képes nagy energiával játszani, a mai zongoratechnika ugyanis ezt megengedi.
Az Újvidéki Zenei Napokon fellépett a NOMUS Kamaregyüttes tagjaként?
– A NOMUS-on tavaly a fúvósötössel Beethovent, az idén Mozartot játszottuk. Örültem a fellépésnek a nagyon jó zenészeinkkel – hallottuk a művésznőtől, aki pénteken a SOMUS-on, a 9. Zombori Zenei Napokon lépett fel egy V. Mokranjac-darabbal.
