Száz éve, 1922. január 3-án született Budapesten Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:
Már elemi iskolás korában jelentek meg versei a Cimbora című gyereklapban. Gimnáziumi tanulmányait a legendás Baár-Madas Református Leánylíceumban végezte, a költő-igazgató Áprily Lajos személye meghatározta pályáját. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, ahol kapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral, valamint Lengyel Balázzsal is, akivel 1944 áprilisában összeházasodtak. Diplomáját 1944-ben költői eszményképéről, Babitsról írott disszertációjával szerezte meg. A második világháború végén férjével, aki megszökött a katonaságtól, üldözötteket mentettek és bújtattak, részt vett a Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György megmentésére irányuló kísérletekben is.
A háború utáni időszak fellendülést hozott pályáján, 1946-ban megjelent első verseskötete Kettős világban címmel, amelyért két évvel később Baumgarten-díjat kapott. Ugyanebben az évben a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa lett, majd Lengyel Balázzsal megalapították a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét felvállaló Újhold című folyóiratot, amelybe az irodalmi élet olyan jelesei írtak, mint Pilinszky János, Rába György, Végh György, Lakatos István. A lapot egy idő múlva a hivatalos kultúrpolitika túlságosan polgárinak találta, 1948-ban be is tiltotta. Ezt követően csak a Vigíliában jelenhettek meg versei, emellett a gyerekeknek szóló műveket írt. 1953-tól öt éven keresztül a Petőfi Sándor Gimnázium tanára volt, majd 1958-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott.
1957-ben megjelent második kötete, a Szárazvillám, amely új költői korszakának kezdetét jelentette. Ebben az időben már jelentős műfordítói tevékenységet is folytatott, főként francia és német nyelvű műveket ültetett át magyarra, többek között Corneille, Racine, Moliere drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Brecht műveit. A hatvanas évektől ismét megjelenhettek versei, 1969-es Lovak és angyalok című gyűjteményes kötetéért József Attila-díjjal jutalmazták. Költészetében szigorúan tartotta magát a racionalizmushoz, a legkisebb kilengéstől is irtózott. A látszólagos szenvtelenség, távolságtartás, hűvös józanság és csillogó intellektus mögött azonban kimondhatatlan szenvedély parázslik lírájában.
A hatvanas évek végétől neve egyre ismertebbé vált az országhatárokon túl is, külföldi folyóiratok, antológiák közölték verseit. A hetvenes, nyolcvanas években a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége lett, kapcsolatot tartott az emigrációban élő költőkkel, írókkal, több külföldi felolvasóesten, írótalálkozón vett részt. Esszéköteteiben pályatársakról, a műfordítás és a versírás gyakorlatáról, az alkotáslélektanról, verselemzésről írt. Gyermekeknek szóló meséi közül kiemelkedik a Bors néni könyve, amelyből nagy sikerű előadás született a Kolibri Színházban.
1986-ban Lengyel Balázzsal újraindították az Újholdat, amely almanach formájában évente kétszer jelent meg 1991-ig, Nemes Nagy haláláig.
1983-ban életműve elismeréseként megkapta a Kossuth-díjat, 1991-ben pedig alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Budapesten hunyt el 1991. augusztus 23-án.
1997-ben férjével együtt megkapta Izrael Állam Jad Vasem kitüntetését, mert a nyilasuralom alatt mentette az üldözötteket. 1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A 2005-ös könyvhét egyik meglepetése volt egyetlen regénye, Az öt fenyő megjelentetése, amelyben a művészregény és a krimi elemeit vegyítette.
Születésének századik évfordulója kapcsán a tervek szerint a Budai-hegységben létrejön a Nemes Nagy Ágnes Meseösvény, a Móra Kiadó és az Aktív Magyarország közös projektje, amely a költőnő XII. kerületi, Böszörményi úton található egykori otthonától indul majd.
Rendezvénysorozat a 100 éve született Nemes Nagy Ágnes tiszteletére
A 2021-ben egész éven át zajló, több mint félmillió embert megszólító Pilinszky100 centenáriumi sorozat 2022-ben Nemes Nagy Ágnes-centenáriummal folytatódik – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel. A rendezvénysorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint Juhász Anna irodalmár szervezésében valósul meg Viszonylagos öröklét – Nemes Nagy Ágnes100 címmel. Az 1922. január 3-án született költő a 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakja. A programok között irodalmi utazások, séták, estek és diákokat megszólító programok is szerepelnek a MOM Kulturális Központtal partnerségben. Emellett elindul az Irodalmi Karaván elnevezésű rendezvénysorozat is, amelynek célja megmutatni a magyar nyelv és irodalom egységét, határok nélkül bemutatni a kortárs szerzőket. Az irodalmi roadshow a magyar nyelv és irodalom értékeit őrizve, irodalmi évfordulókra fókuszálva Magyarországon belül és az országhatáron túl utaztatja az irodalmat, kiemelten a Kárpát-medencében és Erdélyben. Az Irodalmi Karaván első utazása január 25. és 28. között lesz Székelyföldön a magyar kultúra napjához kapcsolódva. Az útiterv szerint Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely közönségét megszólítva tematikus, rendhagyó irodalomórák és szalonestek megrendezésével készülnek a szervezők. Az utazáson kortárs írókkal, dedikálásokkal, beszélgetésekkel és könyvekkel várja a közönséget Juhász Anna, a program vezetője. A programokkal kapcsolatos további részleteket január első napjaira ígérnek a szervezők a www.facebook.com/jairodalmiszalon és a www.facebook.com/PIM.Irodalmi.Muzeum oldalon.
