Kisebbség az irodalomban címmel kezdődött tegnap a konferencia a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia újvidéki tagozata és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete szervezésében. Ez a budapesti Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és az Újvidéki Egyetem több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomása. A kétnapos szakmai összejövetelnek a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia újvidéki tagozatának székháza ad otthont. A konferencia résztvevőit a projekt vezetői Faragó Kornélia, az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára és Várady Tibor, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja köszöntötte.
Fotó: Ótos András
– A kisebbség az irodalomban téma keretében széles és kimeríthetetlen kutatási terület nyílik meg. A kisebbség megjelenhet mint különbség, elutasított másik, vagy mint dinamizáló másik. Ugyanakkor megjelenhet különböző művészeti területeken, mi az irodalom körében vizsgáljuk a kisebbség fogalmát. Azzal, hogy nem csak az etnikai és a nemzeti kisebbség jelenik meg ezen a konferencián, hanem a szexuális kisebbségtől kezdődően az összes többi kisebbség is képviselteti magát. A konferencia felépítése időrendi: a korábbi problémákon keresztül egészen a máig terjed, a mai prózát vizsgálja zárásképpen – mondta Faragó Kornélia.
A konferencia kezdetén megemlékeztek Szeli István, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia egykori tagjának születésének századik évfordulójáról.
– Szeli István irodalomtörténész, tanár, tankönyvíró és filológus a vajdasági magyar kultúra egyik legjelentősebb alakja. Különösen fontosnak tartom megemlíteni, hogy az újvidéki Hungarológiai Intézet és a budapesti Irodalomtudományi Intézet együttműködésének beindításáról, a közös gondolkodás irányairól elsőként Szeli István folytatott megbeszéléseket, később beszédeiben, a kezdetet illető emlékezéseiben többször is említést tett a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek nélkülözhetetlen támogatói magatartásáról – ecsetelte Faragó Kornélia.
A tanácskozást Kappanyos András, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának vezetője nyitotta meg, aki a nemrégiben elhunyt Patócs Lászlóra emlékezett meg.
– László egy kíváncsi, kutató szellem, egy nagyon erőteljes, minőségi érzékkel rendelkező irodalmár volt. Elkerülhetetlen feladatunknak gondolom, hogy megemlékezzünk róla. Nagyon sokat jelentett a vajdasági magyar értelmiségi fiatalok számára. Egy felemelkedett életműről beszélhetünk, a meg nem írt műveiről, amelyet sajnos el kell gyászolnunk – emelte ki Kappanyos András.
Fotó: Ótos András
A konferenciasorazat egyik legfőbb erénye, hogy a magyar kultúrát többségi és kisebbségi szempontból is megvizsgálja. A tanácskozás első napján Szénási Zoltán, Marko Čudić, Oláh Tamás, Széchenyi Ágnes, Harkai Vass Éva és Angyalosi Gergely adott elő, akik többek között a kisebbségi tudattal, illetve a női szerepkörökkel foglakoztak. A mai napon pedig Major Ágnes, Vastag Gazsó Hargita, Sági Varga Kinga, Losoncz-Kelemen Emese és Káli Anita tart előadást, az önazonosság, a másság, illetve az identitás témájával kapcsolatban.
