Mint ahogyan korábban beszámoltunk arról, a múlt héten műemlékvédelmi szakmai napot tartottak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása című program keretében rendezett esemény szervezői az MNT és a budapesti Teleki László Alapítvány voltak.
Tóth Zsuzsanna restaurátor Szabadkán tartott előadásán
A szakmai nap résztvevői a magyarországi Tóth Zsuzsannának, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorának előadását is hallhatták, amelynek témája a könyv- és levéltári dokumentumok megőrzése és védelme volt. Az előadásban főleg egyházi, levéltári és múzeumi könyvtárakról, illetve az ezekben őrzött dokumentáció tárolásáról volt szó. Olyan értékes kiadványokról láthattunk képeket, amelyek valamilyen károsodást szenvedtek. Az előadó elmesélte, hogy munkatársaival milyen eljárást alkalmaztak a sérült példányok restaurálása során, valamint azt is bemutatta, hogyan néztek ki a könyvek a „megmentésük” után.
– A nagyobb gyűjtemények megőrzéséhez szakemberre van szükség, illetve arra, hogy a dokumentumokat az ismert paramétereket figyelembe véve a lehető legjobb helyen tárolják. Ideális körülményeket nem tudunk létrehozni, de közelíteni tudunk hozzá. Jó, ha minél hűvösebb helyen vannak a könyvek és a dokumentumok. Ott, ahol gyakran forgatják a dokumentumokat, nem lehet túl alacsony a hőmérséklet. A könyveknek nem tesz jót a változás. Az a legrosszabb, ha az 5 °C-os helyiségből kihozzák őket 20 °C-ra. Általában 18–20 °C-ra állítják be a helyiség hőmérsékletét, mert ilyen körülmények között az ember és a könyv is jól érzi magát – osztotta meg velünk Tóth Zsuzsanna. Mint kifejtette, a hőmérséklet-változáson túl a fény is károsíthatja a könyveket. Ez sötétítőkkel, rolókkal fedett ablakokkal kikerülhető. Nemcsak a természetes fény lehet ártalmas, hanem a mesterséges is, különösen az olyan világítótestek, amelyeknek magas UV-tartalma van. A szakértő szerint még a LED-lámpáknál is vannak olyanok, amelyek UV-fényt tartalmaznak, és mindez mérőműszerrel kimutatható.
– A könyvek és dokumentumok dobozban való tárolása véd a por, a fény és a gyors változások ellen. A legértékesebb dokumentumokat dobozban, fektetve, fénytől elzárva, óvatos kezeléssel kell tárolni. Az sem mindegy, hogy az olvasó alátámasztást használ, kiteríti a könyvet, rátenyerel, ráfekszik. A kiállítási paramétereket Magyarországon már szigorúan szabályozzák. A könyveket és dokumentumokat védőfóliával kell ellátni, UV-mentes, hűvös helyen kell kiállítani őket. Nem szabad három hónapnál hosszabb ideig kiállítani eredeti dokumentumokat. A könyvkölcsönzésnél vigyázni kell a „gyűjtőkre”, vagyis azokra az egyénekre, akik az értékesebb kiadványokból képeket és metszeteket vágnak ki – mondta Tóth Zsuzsanna. Mint kiemelte, vigyáznunk kell arra is, hogy a helyiség száraz maradjon, hiszen ilyen körülmények között a rovarok sem érzik jól magukat, és nem penészedik be a gyűjtemény. Évente sort kell keríteni a rovarirtásra az adott helyiségben. A rágcsálók ellen csapdákkal védekezhetünk, és ha a gyűjtemény közelébe tévednek, mindent fertőtleníteni kell.
– A penész nem jelenik meg akkor, ha a helyiségben fenntartjuk az 50 százalékos páratartalmat. Ha mégis előbukkanna a dokumentumokon és a könyveken, akkor a szárítás és a fertőtlenítés a megoldás. Amennyiben befolyik a víz a kiadványokba, feloldódhat a tinta, és a rozsdásodás is megjelenhet – szögezte le Tóth Zsuzsanna.
Arra a kérdésre, hogy mi az egyházi dokumentációkat és könyvtárakat kezelők feladata, a szakértő azt a választ adta, hogy a legfontosabb az állomány feltárása és megőrzése. Manapság a kiadványok és a dokumentumok digitalizálják, hogy közkinccsé tegyék az anyagokat. Tóth Zsuzsanna szerint ennek az veszélye, hogy egy régi könyv kötése tönkremehet a digitalizálás közben. Mivel nagyon sok kötet és dokumentum fellelhető az interneten, fontos, hogy nézzünk utána, hogy az általunk választott kiadványt digitalizálta-e már valaki. Ezáltal elkerülhetjük, hogy még egy könyv megsérüljön.
Sajnos sok esetben nem lehet előrelátni a katasztrófát, és egy-egy árvíz, tűzeset vagy akár csőtörés során egy egész állomány is megsemmisülhet.
– A tárolás módjára kell figyelni, tehát nem szabad a földre tenni a dokumentumokat és a könyveket. Ne nyomjuk a falhoz a polcot! Magyarországon létrehoztak egy raktárat, amelyben a sérült dokumentumok és könyvek javításához szükséges anyagokat tárolják. Ha megtörténik a katasztrófa, és megsérül az állomány, a szakemberek bármikor fordulhatnak ehhez a raktárhoz. Jó lenne, ha minden egyházmegyében lenne egy műhely, ahol három restaurátor, illetve egy könyvtáros dolgozna a kiadványok és a dokumentumok javításán, helyreállításán – mondta Tóth Zsuzsanna.
