„Egy másodperc töredéke alatt kell elmondania egy karikatúrának azt, amit egy vezércikk hosszan taglalhat” – mondta Magyarkanizsán Léphaft Pál karikaturista. Lapunk egykori munkatársa fáradhatatlanul dolgozik, ezt bizonyítja a Gúnyhatár című kötete, amit a József Attila Könyvtárban mutattak be, ahol Bicskei Zoltán beszélgetett Léphaft Pállal, Pálfi Ervin színművész pedig felolvasásával járult hozzá a jó hangulatú tudásbővítő és ugyanakkor szórakoztató bemutatóhoz. A karikatúrákat és a hozzá írt szövegeket tartalmazó kötet kapcsán elengedhetetlen volt a múltban kalandozás, és ismét értelmet nyert a mondás, mely szerint csak úgy építhetünk jövőt és érthetjük a jelent, ha ismerjük a múltat. Hatványozottan igaz ez a karikatúrák esetében is, ahol tényleg nehéz dolga van a rajzolónak, hisz egy pillanat alatt meg kell ragadniuk a figyelmünket és olyannyira beszédesnek kell lennie, hogy megálljunk a lapozásban.
Pálfi Ervin, Léphaft Pál és Bicskei Zoltán (Fotó: Puskás Károly)
Léphaft Pálnak ez mindig sikerül, rabul ejtő humora nemcsak a rajzaiban, hanem személyiségében is minden pillanatban jelen van, ettől is volt jó a bemutató, ahol a gördülékeny beszélgetés a szórakozást, de a tudást is megcsillogtatta. Léphaft elmondta, hogy a kötet azért érdekes, mert 52 kolléga Bécstől Sidney-ig írta meg a véleményét a karikatúrákról. Egy-egy karikatúrához egy-egy írás kapcsolódik, melyek esetében itt a rajz volt előbb, és azt követte a szöveg. Az érdekes asszociációk kihagyhatatlan és páratlan élményt nyújtanak az értő olvasónak. Ahogy a karikaturista elmondta, a rajz mindig másnap fáj, amikor felfedezik benne az esetleges hibákat, de azt harmadnap ki is lehet javítani. Nyilván a simogatás itt is elkél, nem csak az írás esetében, hogy a karikaturista szavaival éljünk: „Meg kell tisztítani a feleslegtől.”
