Tegnap Belgrádban Vladan Vukosavljević művelődési és tájékoztatási miniszter fogadta a nemzeti tanácsok koordinációs testületének képviselőit. Megvilágításra került az elkövetkező tíz évre vonatkozó kultúrafejlesztési stratégiai javaslat. A találkozón részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, akit a tanácskozás hozadékáról, fontosságáról kérdeztük:
– A Szerb Köztársaság 2017–2027-es kultúrafejlesztési stratégiájának javaslata nemrég volt közvitán, és akkor merült fel az igény, hogy a nemzeti tanácsok külön küldöttséggel találkozzanak a miniszter úrral. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy ez a dokumentum kisebbségi szempontból még inkább megvilágításra kerüljön. Erre az alkalomra tegnap került sor. Nyitott párbeszéd bontakozott ki, amely során odafigyelést tapasztaltunk a javaslatokat illetően is. Ami számomra különösen érdekes volt, hogy a miniszter a kulturális tér megfogalmazását nagyon fontosnak tartotta a politikai térrel szemben is. Azt gondolom, hogy minden anyaországgal rendelkező nemzeti kisebbségnek ezt a tágasságot, a kultúra nyitottságát kell éreznie, és ezt kell fontosnak tartania. Egyrészt szerbiai állampolgárokként, az itteni kultúrafejlesztésben kell megtalálnunk a helyünket, de ugyanakkor ez a kultúra sokkal szélesebb az esetünkben, magában foglalja a Kárpát-medencei és az egyetemes magyarság kultúráját is. Az is tény, hogy a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek fennmaradásukban veszélyeztetett közösségek, melyek értékeinek megőrzése különös erőfeszítéseket igényel. Nemcsak ezektől a közösségektől, hanem az államtól és annak intézményeitől, az egész társadalomtól is. Ahogyan a többségi szerb nemzet megfogalmazza ebben a stratégiájában saját mibenlétét, a nemzeti nyelvéről és írásáról, mondván, hogy a kultúrájában él, ugyanúgy a nemzeti kisebbségek is a nyelvükben, beszédükben és írásukban, valamint a kultúrájukban élnek. A nemzeti kisebbségek ugyanis olyan, egy országban kisebbségben élő társadalmi csoportok, amelyek valamilyen módon a többségtől különböznek. A másságuk, nyelvük, írásuk, kultúrájuk megkülönbözteti őket, de identitásukat erőssé és sajátossá teszi. Épp ezért a szerbiai nemzeti kisebbség kultúrája, bár része az anyanemzetnek, ugyanakkor része annak a kultúrának is, amelyik Szerbiában valósul meg – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki hozzátette:
– A nemzeti kisebbségeknek kettős, sőt hármas kötődése, kapcsolódása nyilvánvalóan nagyon fontos és jelentős szerepet tölt be az elkövetkező időszakban, hiszen az EU-ba kerülő Szerbiának egy olyan oktatási, kulturális, tájékoztatási, nyelvhasználati törvényrendszert kell kiépítenie, amelyben mindez érvényesülni tud. Különösen az oktatásnak, a helyi és egyéb közművelődési intézményeknek van ebben óriási szerepük. Azt is el kell mondani, hogy az állam a nemzeti kisebbségi közösségi művelődésre, mind összegszerűségében, mind az állami költségvetési pénzeszközökön belül – figyelembe véve az arányokat –, egyre csökkenő forrásokat fordít. A miniszterrel egyebek közt azt is megállapítottuk, hogy lényegében az egész kultúrára jóval nagyobb összeget kellene kiválasztani. Ez nagyon fontos és jelentős lépés lenne. A támogatás formája pedig egyre inkább projekttámogatás-pályázat, miközben a nemzeti kisebbségi szervezetek versenyképessége ezen a téren nem javul. Nagyon fontos lenne a meglévő intézmények megerősítése, továbbfejlesztése. Szorgalmazni kellene, hogy azok a kisebbségek, amelyek nem tudtak eddig önálló intézményeket, saját intézeteket létrehozni, ezeket kialakítsák. Úgy gondolom, hogy mindezzel együtt a tegnapi beszélgetés fontos és jelentős volt, hiszen a jogi háttér állapotával szorosan összefügg a nemzetiségi, közösségi művelődés finanszírozás kérdése. A közpénzből történő finanszírozások szabályokon alapszanak, és ezeknek a jogi szabályoknak a kidolgozása is épp aktuális egyrészt a stratégiai fejlesztésért, másrészt a jövő évi költségvetés elfogadása szempontjából, de azért is, mert várhatóan jövőre nemzeti tanácsi választások lesznek, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezekre a nemzeti tanácsok, a kisebbségi közösségek hogyan és miként tudnak majd felkészülni – fejtette ki a lapunknak Hajnal Jenő.
