Csütörtökön este a Szabadkai Városi Könyvtárban Kép-írás – Magyar írók mozgó képeken címmel folytatódott Vicsek Károly filmrendező szerzői est sorozata, amelyen ezúttal Baráth Ferenc képzőművészről, plakáttervezőről láthattunk portréfilmet. Mivel a rendezvényen az est vendége, Kapitány Attila nem tudott jelen lenni, így a moderátor szerepét betöltő Berényi Emőke a rendezővel, Vicsek Károllyal beszélgetett:
– Szerencsés és bátor generáció tagja vagyok. Amikor Belgrádban voltam katona, Baráth Ferenc akkoriban a képzőművészeti főiskolára járt. Nála tartottam a civil ruhámat, személyes élmények is kötöttek hozzá. Baráth Ferenc plakátjain az alkotás öröme érződik, de mást is sugallnak, egyfajta állásfoglalásra kényszerítik a nézőt, hogy reagáljanak a körülöttük levő világra. Minden színházi plakát az előadás szerves része, olyan mint egy könyvborító, nemcsak dísz, a tartalomról is szól. Az igazán jó plakátok akár túlélik az előadást is, Baráth Ferenc plakátjai önmagában is képzőművészeti alkotások. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akkoriban a plakátokat nem kellett elrontani szponzorok logóival vagy jelmondataival. Szerencsés volt, hogy nem a támogatók domináltak az alkotásokon. Baráth Ferenc így autentikus művészi alkotást készíthetett, függetlenül a pénzügyi és politikai beavatkozásoktól. A portréfilm készítése során arra ügyeltünk, hogy ne csak Baráth alkotásait sorakoztassuk fel. Bemutattuk őt munka közben is, ahogyan készíti elő a kellékeket, egy-egy előadásból is beletettünk részleteket, Tolnai Ottó is beszél Baráthról, megjelenik Dormán László is, akinek fotóiról készítette a plakátokat. Egy ilyen tévéfilmnek kötelessége a nézőt közel vinni az alkotóhoz, akiről szól – mondta Vicsek Károly.
