A zentai születésű Csík Mónika 2006 óta, amikor is első díját vehette át, egyre jelenvalóbbá és egyre népszerűbbé válik irodalmunkban. Megkerülhetetlen tény, hogy azóta valósággal ontja költeményeit, gyermekverseit, novelláit, meséit, sőt újabban drámáit is, amelyek kötetekbe rendeződnek, felkerülnek a „világot jelentő deszkákra”, és amelyeket rendre díjaznak is. Szinte ámulatba ejtő, és egyben szívet melengető a szorgalomnak és a tehetségnek ez a gyors kibontakozása és felfelé ívelése.
Legújabb kötete a Szekrénylakók című mesefüzér, amely a Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg nemrég, 2018-ban. Érdekes elő- és utóélete van ennek a Kanyó Janovics Erika álomszép, fantáziadús, a kötet meséivel együtt szárnyaló, színes illusztrációival megjelentetett kis csodának. A Szekrénylakók akkor még csak négy elkészült meséjével Mónika első díjat nyert a Jó Pajtás 2012. évi mesepályázatán, s ezeket a Forum Könyvkiadó a többi író 25 meséjével együtt még ugyanabban az évben Hihetetlen Mesék Könyve címmel meg is jelentette. A történethez tartozik, hogy a kötetcím is Mónika leleménye, az ő díjazott meséi kezdődnek ugyanis azzal, hogy egy kupac holmival – kopott teniszlabdákkal, horgászbottal egyetemben – a Hihetetlen Mesék Könyvét is behajítják a gyermekszoba szekrényének zsúfolt, rendetlen mélyére, a szekrényben lapuló mesehősöknek szinte a fejére. A Jó Pajtás szerkesztősége, a Forum Kiadóval és a Magyar Szó Kft.-vel egyetértésben ennek a mesekönyvnek a címét választotta a gyűjteményes mesekötet közös címéül. Ehhez a négy díjazott meséhez írt aztán Mónika még tizenhatot, s az immár húsz összefüggő, keretes mesekönyvnyire duzzadt vaskos kéziratot jelentette meg az idén a Forum Szekrénylakók címmel.
A Szekrénylakók utóélete sem kevésbé érdekes. Történetüket ugyanis Lénárd Róbert rádióra alkalmazta, s 2017-ben az Újvidéki Rádió drámaszerkesztősége – Lénárd Róbert rendezésében és az Újvidéki Színház színművészeinek részvételével – húszrészes mesejáték-sorozatként mutatta be. Az „utóélet” azonban még itt sem ér véget. A sorozatról ugyanis utóbb CD felvétel készült, amelyet a Forum Könyvkiadó a Szekrénylakók kötetéhez CD-mellékletként csatolt. Mivel értékes, jól sikerült művészi alkotásról van szó, nem állhatom meg, hogy ne soroljam fel közreműködőit: Rendezője Lénárd Róbert. Szerkesztő-dramaturg Lakner Edit. A hangjáték szereplői: Elor Emina, Figura Terézia, Crnkovity Gabriella, László Judit, Blaskó Lea, Giricz Attila, Sirmer Zoltán, Huszta Dániel, Gombos Dániel, Pongó Gábor, Német Attila, Berta Csongor és Ricz Ármin. A hangjáték zenéjét szerezte és előadja Bakos Árpád. A megzenésített verset (a Szekrényfenék-indulót) énekli Perišić Dianna. Hangmérnök Milorad Ićitović.
Az a gyermekolvasó, aki kézbe veszi a Szekrénylakókat, különös, meglepő élményben részesülhet. Furcsa módon kicsit otthon: a családjában, az óvodájában vagy az iskolában, az osztályában érezheti magát. A szekrény szűkös mélye ugyanis egy összezárt kis közösséget rejt magában. Ez esetben véletlenszerűen, vagy sorszerűen egymás mellé került „kacatokat”, aprócska egyedeket, amelyeknek egymás mellett, egymás „ellenében”, vagy éppen a másik megnyerésével, meggyőzésével kell megtalálniuk a helyüket, érvényesíteniük az akaratukat, célt, értelmet keresni adott léthelyzetükben, egyéni vagy közös örömforrás(ok)hoz jutni, a felvetődő problémákra megoldást, a bajokból kiutat találni, legyőzni félelmeiket, gyávaságaikat, vagy megfékezni hatalmaskodásra törő vágyaikat stb. A mesefüzér egyenrangú, ügyesen egyénített szereplői: a behódoló Kiscsutka, a megalázottságában néha lázadásra is képes Alcsutka, az ellentmondást nem tűrő, fonnyadó, romló állapotát kompenzálandó, pattogó hangon állandóan parancsolgató Főcsutka, a kicsinységében elveszetten az állandóan az evésben örömforrást kereső Rágcsa moly, a szabadságát, színesebb, mozgalmasabb múltját visszasíró Kajlagomb, a sokféle lehetőségével (például az úszással) csak fokozatosan tisztába jövő Dugófej parafadugó, a pesszimizmusra hajló, gyakran magába roskadtan összegömbölyödő, de egy szebb jövőről, hozzáillő párról, vagy kesztyűvé változásról ábrándozó Büdi zokni, az időnként a külvilágba is ki-kiránduló, mozgékony Sipirc és Mimi egerentyűk. A kötet főszereplője, a rendszeresen, fejezetről fejezetre felolvasott meséivel (ezeket a meséket a szerkesztő színes aláfestéssel teszi hangsúlyosabbá, könnyebben felismerhetővé) magyarázatot, olykor, bizonyos helyzetekben tanácsot adó, távlatot nyitó Hihetetlen Mesék Könyve, aki kicsit a felnőttek, a szülők és oktatók „álruhás” megtestesítője, alteregója.
A Szekrénylakók keretes meséit meghittség lengi be, jóízű gyermeki humor színesíti, természetesen pergő életszerű párbeszédek és őszinte kis önvallomások gazdagítják, amelyekben fontos szerep jut a gyermeki tanácstalanságra megoldást kereső, és nem mindig, és főleg nem azonnal megtaláló ötölés-hatolás, a Csendek, az apró civódások, viták, amelyekre nagyon is szükség van, hogy az Életre, a Világ felfedezésére készülő apró emberkék megtanulják a helykeresések, az önérvényesítés, a boldogulás csínját-bínját, útját-módját, amelyhez hozzátartozik a munka szükségességének fokozatos elfogadása is. S a Másik megértéséhez, elfogadásához, pláne megsegítéséhez való eljutás. Szép példa erre a lelombozódott Büdi verseny-győztesnek való megegyezéses kikiáltása. Mindehhez Csík Mónika többnyire egyéni stílusú és megfogalmazású, költői megfogalmazásokat talál. Vannak sztereotípiái is, például az egerek örökös, unalomig emlegetett sajt-orientáltsága, s engem zavart a szeretni való kis „kacatok” butaságának túlhangsúlyozása. Sok esetben persze ez indokolt is, tréfás is. Pl. a párizsi divatlapról hallva Büdi megkérdezi, mi az a párizsi, mire Rágcsa a maga észjárása szerint így „magyarázza meg” neki: „Az olyan rózsaszínű, ehető izé. A Konyhából lehet lopni, Sipirc mesélte.” Nyelvi leleményei (pl. a „fejtvények és rejtvények”) annál kedvesebbek és találóbbak. A szerzőnek – többek között – rengeteg ötletet adtak az almacsutkák saját almamagjaikra vonatkozó megnyilatkozásai is: „Megáll a magom a növésben. Magáll az ész. Alighanem becsutkáztam.” stb. Találó befejezés Rágcsa molylepkévé átlényegülése és kirepülése a Nagyvilágba, ezzel mintegy a szekrénylakók, illetve általuk a gyerekek felnőtté válását szimbolizálva.
Összegezve: olvasmányos, értékes, szeretni való könyv a Szekrénylakók. Jó szívvel ajánlom a kis olvasóknak és szüleiknek. A sikerült hangjáték-változatot pedig – ugyancsak nekik – önfeledt meghallgatásra. A Perišić Dianna csilingelő hangján felhangzó vidám-ábrándos Szekrényfenék-indulót pedig akár betéve is megtanulhatnák.
