A Gondolat Könyvkiadó gondozásában, a veszprémi székhelyű Iskolakultúra folyóirat kiadásában és sorozatában látott napvilágot Bence Erika Virtuális irodalomtörténet című tanulmánykötete.
Bence Erika kötetének irodalomtudományi kérdésfelvetése, értelmezési horizontja egy tágabb, interdiszciplináris, kultúratudományi, antropológiai körbe íródik bele. Ezekben az írásokban textus és irodalmi-társadalmi kontextusai egyszerre kerülnek vizsgálat alá. A tanulmányok a referenciális olvasás lehetőségeit írják körül tizenkilencedik és huszadik századi szövegekben.
A Bánk bánegy folklorizálódott motívumának értelmezése éppúgy izgalmas kultúrtörténeti távlatba kerül mint a multikulturalitás és a többnyelvűség balkáni mítoszai, ahogyan azok a vajdasági magyar irodalomban megjelennek. Kisfaludy Károly 1825-ös, Tihamér című regényének referenciális vonatkozásait vizsgálva a szerző a két évszázados rálátás távlatából meggyőzően bemutatja, hogy „hogyan működött a történelmi narratíva e változata a magyar irodalom alakulástörténetének adott pillanatában kettős kulturális térben: egyrészt a lovagregény hatása alatt, másrészt az idegen földrajzi- és kulturális tér referenciális aspektusai közepette.”
A nagy klasszikusok, Mikszáth Kálmán vagy Kosztolányi Dezső írásainak újraértelmezése ugyanúgy maga elé kitűzött feladata a szerzőnek, mint a vajdasági irodalom közelebbi és távolabbi múltjában napvilágot látott szövegeinek megfejtése (Baloghy Imre: A paplak históriája;Herczeg Ferenc regényei; Gion Nándor prózája). A kortárs irodalom jelenségei közül is a saját közösség élethelyzeteihez kapcsolódók foglalkoztatják (a limes jelentései a vajdasági magyar irodalomban; a barbár jelentései Balázs Attila regényében; Fenyvesi Ottó önreflexív Vajdaság-metaforái.)
A könyv szövegei mintát nyújtanak a korszerű olvasói-kutatói magatartásról, módszertani precizitásukkal, tudományos megalapozottságukkal hozzásegítik az olvasót a bennük tárgyalt jelenségek befogadásához, egy árnyalt irodalomkép kialakításához.
