Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe, verses elbeszélés
Böndör minden társadalomkritika ellenére nem veszi át a mozgalmárok pátoszát, kötetét mindvégig tandorisan mértéktartó, önironikus magatartás jellemzi. A Vásárlási lázgörbe nem fogja megváltoztatni a kapitalizmust, viszont alternatívaként kínálja magát. A költészet alternatíváját, „varázsát”, a kedvünkre csacsogás szabadságát nyújtja. (Orcsik Roland)
Balázs Attila: Magyarfauszt, regény
„Célja szerint e többfejezetes mű – természetesen a szórakoztatás evidens célján túl – olyan alapvető kérdéseket feszeget, mint a Mindenható és az örökké ott szekundáló Sátán munkálkodása a Föld keletkezésétől a hawkingi Nagy Bumm elméletéig. És vissza.”
Benedek Miklós: Miközben halkan, versek
A ki nem mondott, illetve a befejezetlenül hagyott történet-töredékek képezik a könyv tematikai láncolatait. A nyelv mentes mindenféle cikornyától, felülstilizálástól: minimalista radikalizmus. A kötet ezt az atmoszferikus poétikát már a címben is jelzi: a Miközben halkan a köztes állapotra utal, a felszíni történések alatt meghúzódó időtlen, hol traumatikus, hol sóvárgással teli pillanatokra. (Orcsik Roland)
Antalovics Péter: Távoli pólusok, versek
Antalovics Péter távoli pólusokat mozgat a kötetében. De ezek a pólusok csak látszólag távoliak, gyakran közelítenek egymáshoz, olykor helyet is cserélnek. Egy posztapokaliptikus polisz és egy híradás a paleolitikumból. Egy modern űreposz és egy ősi humán mítosz. A múlt század költészeti hagyományai és a 21. századi ember legnagyobb félelmei. Ez az ő második kötete. Egy fiktív égbolt, amelybe ha beletemetkezik az olvasó, ugyanúgy fog hatni rá, akár a mi földi, csillagos égboltunk: elűzi a magányt. (Celler Kiss Tamás)
Kormányos Ákos: Paraván, versek
Azt mondják, a szépirodalom (mint a neve is mutatja:) szép. Kormányos Ákos első kötete nem olyan dolgokkal foglalkozik, amiket gyönyörűnek szokás tartani. Kicipzározza, matat a testben, fölfelé, egészen addig, ahonnan a másik ered. Megmetélnek egy farkat, akkora lesz, mint a lovaké. Ebben a világban a reggeli pisilés a Muszáj Herkules. Ez itt nem spoiler. A könyv versei színes, erős szövegek. Mindkét irányból átütnek minden paravánon. (Szilasi László)
Papp Katalin: Kés a párna alatt, versek
Nem marad a kés a párna alatt. Betölti funkcióját: vág, szúr, sebet ejt, boncol – kegyetlenül és kéjesen. Csontig hatol, a végletekig kiélezve az érzékeket. Szenvedélyes, kitárulkozó verseket gyűjtött első kötetébe Papp Katalin, melyek tobzódó színvilágukkal, érzékiségükkel, máskor naturalisztikus képiségükkel taglózzák le az olvasót, hogy akkor se feledje, milyen élni (álmodni, szeretni, baszni, szenvedni), amikor a kés a párna rejtekében lapul. (Pressburger Csaba)
Cirok Szabó István: Agancspark, versek
Cirok Szabó István szelíd hangú költő. Nem fedezhető fel benne az elsőkötetesek becsvágya. Az az érzésünk, hogy a szerzőnek egyáltalán nem is állt szándékában költőnek lenni, egyszerűen csak nem volt más választása. (Celler Kiss Tamás)
Patócs László: Vezeti a népet, kisregény
Odabent az általános bizonytalanság az egyedüli biztosnak mondható fogódzó, a főhőst hol így hívják, hol úgy, az antihősnőt szintúgy, a téridő-koordináták cseppfolyósabbak, mint azt egy Dalí-festmény sejtetni tudná, és a többség jóhiszeműen életnek véli a rá osztott marionettszerepet. Mintha egy képernyők pulzálásától elgyötört, vizuális és virtuális hazugságoktól telített szem süvítene végig a városon, akár az éjszakába vaktában kilőtt golyó, de a későbbiekben tempót váltó, helyenként akciófilmes, máskor kémdrámákat idéző zsánerelemekbe torkolló szöveget is ennek a sodrása tartja meg medrében. (Bakos Petra)
Gerold László: Színházi jövés-menés, tanulmányok, esszék
Gerold László ebben a poszthumusz megjelenő kötetében a XX. század második felének magyar, de egész közép-európai drámaírási és színházi kultúráját vizsgálja, s innen eredezteti a vajdasági magyar drámaformák megjelenését. (Bordás Győző)
Dubravka Đukanović: A vajdasági római katolikus templomok architektúrája (1699–1939)
„A kivételesen értékes műemlékállományhoz Vajdaság területén a római katolikus egyház 244 fennmaradt szakrális épülete tartozik, túlnyomó részük monumentális épület, amelyek többsége ma is istentiszteleti célokra szolgál, mégis elkerülték azoknak a kutatóknak a figyelmét, akik az utóbbi több mint hetven év folyamán Szerbiában az efféle építészet történetével foglalkoztak. Ebből logikusan következett annak szükségessége, hogy megvizsgáljuk a Vajdaságban a 18. és a 19. században, valamint a 20. század első évtizedeiben barokk, klasszicista és historizáló stílusban épült római katolikus egyházi épületek architektúrája tér- és formabeli jellegzetességeinek eredetét és fejlődését.”
