Békeidő
Hajdu Szabolcs rendezésében láthattuk a fesztiválon a Békeidő című előadást a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház tolmácsolásában. Hajdu Szabolcs filmes körökben is ismert, de elmondta, hogy amikor színházban dolgozik, akkor színházi aggyal dolgozik, és attól függetlenül, hogy az utóbbi időben inkább filmeket készít, mégis inkább színházi embernek tartja magát.
– A mostani munka olyan, mintha visszazuhantam volna a saját, eredeti közegembe, és jól is érzem magam benne – mondta a rendező.
Balázs Attila színész, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója is szerepel az előadásban, amelynek workshoppal egybekötött próbafolyamata volt és az improvizáció is hangsúlyos szerepet kap benne.
– A próbafolyamat arra is való, hogy megtaláljuk az erős és gyenge pontjainkat is, és természetesen a rendezőnek az az érdeke, hogy az erősségeinknek adjon teret. Erre jó volt a két workshop és a másfél hónapos próbafolyamat, hogy kiderüljön, hogy ki hogyan improvizál. Az improvizáció az előadás része. Ez egy ilyen előadás, ebben most így játsszunk és ez a közönségnek is érdekes lehet.
Az est további részében a ljubljanai Via Negativa két produkcióját láthattuk, előbb A fék címűt Rok Kravanja előadásában, majd A helyes úton címűt Grega Zorc és Vito Weis előadásában. Mindkettőt Bojan Jablanovec rendezte. A fék című performansz előadója egyetlen szóval, a szabadsággal jellemezte az előadást, s akik látták a produkciót, meg is győződhettek róla, hogy Rok Kravanja valóban a szabadságot, a – szó szoros értelemben véve – a féktelenséget görkorcsolyázta el a köré ülők között.
Grega Zorc és Vito Weis énekes előadással érkezett a fesztiválra, de az énekek mögött döntések súlya, dilemmák sora húzódott.
– Valakinek felelősséget kell vállalnia a lépésekért – mondták a színészek az előadásról. Az előadók egyik pillanatban énekeltek, a másikban beszéltek, miközben folyton táncoltak, s mint mondták, ez a hirtelen váltás nehéz feladat volt kezdetben is és még most is nehéz.
