Szerdán este három előadást láthatott a közönség a szabadkai Desire fesztiválon. Elsőként a belgrádi Bitef Színház A város című táncszínházi produkcióját, amelyben különleges bánásmódot igénylők is színpadra léptek a társulat tagjai mellett. Másodikként egy egyszemélyes előadást nézhettünk meg, az Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című előadását, majd végül a zágrábi Hotel Bulić Színház Requiem a szervekért – bűnbánat című produkcióját.
Dina Radoman Caranović rendező, valamint Nevena Jovanović és Miona Petrović, A város című előadás szereplői is hangsúlyozták, hogy nincsenek határok, a különleges bánásmódot igénylők is nagyon jól feltalálták magukat, például a kevesebb mint 10 százalékot látó fiú is hihetetlenül jól érzi a teret maga körül. Ez a társulat táncosainak is egy különleges tapasztalás volt.
A Rudolf Hess tízparancsolata című előadásban Harsányi Attilát láthattuk a színpadon, az előadás előtt csak annyit nyilatkozott nekünk, hogy nehéz szerep ez, szeret nyugodtan, koncentráltan készülni rá. Egyszemélyes, de valójában nincs is egyedül a színpadon, hiszen az istennel beszélget, a megszólított isten a partnere.
Tapasztó Ernő rendező elmondta, hogy maga a szöveg is nagyon izgalmas, de a szöveg csak egy alap arra, hogy történjen valami a színpadon, úgyhogy rendezőként igazán akkor fogta meg, amikor a szöveg megelevenedett a színpadon.
Senka Bulić Antonin Artaud szövegei alapján rendezte a Requiem a szervekért – bűnbánat című produkciót, amelyben speciális, orvosi mikrofonokat erősítettek magukra a szereplők, és a szerveik hangjai így hallhatóvá váltak. Mint hallottuk, nagyon inspirálóan hatnak Senka Bulićra az Artaud-szövegek.
– Kegyetlen, fájdalmas időket élünk, éppen ezért gondolom azt, hogy Artaud mindig aktuális. Közel kerülhetnek a gondolatai az emberekhez olyan időkben, amilyenben élünk – mondta a rendező, színésznő. – Azt remélem, hogy az emberek az előadással egyfajta megtisztulást élnek át. Szeretem, ha a közönség érzelmileg megszólítódik.
