A Kosztolányi Dezső Színház évadának első bemutatójára vasárnap 19.30-tól kerül sor. Színre viszik Lovas Ildikó Spanyol menyasszony c. regénye alapján készült azonos című előadást, amelynek első repríze 27-én lesz. Az előadás egyik különlegessége mindenképpen az, hogy hét vajdasági színésznő játssza, négy vajdasági színházból. A Béres Márta, Elor Emina, Ferenc Ágota, G. Erdélyi Hermina, Lőrinc Tímea, Mezei Kinga és Szilágyi Ágota alkotta szereplőgárda a Kosztolányi Dezső Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, az Újvidéki Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház színművészeiből állt össze. Az előadást Urbán András rendezte, aki, mint azt kifejtette, az írónőn kívül tulajdonképpen kilenc nővel dolgozott:
– A hét színésznővel, a rendező munkatársával, Suzana Vukovićtyal és Góli Kornélia dramaturggal. Előadásunk egy Szabadkához kötődő történet, a nyolcvanas évekbeli felnövést, annak folytatását, valamint Csáth Géza és felesége viszonyát taglalja. Ugyanakkor nem kimondottan ezekre koncentrál és bizonyos szempontból költői. Amikor elkezdtünk a szöveggel és az előadással foglalkozni, egyetemesebbé alakítottuk, a női sorsok, helyzetek, létélmények megnyilvánulása vált fontossá. Nagy kihívást jelentett keresni a regény, a női- és asszonyi sorsok színházi igazsággá való transzformálás módját. Az előadáson persze rajtam kívül nem csak nők dolgoztak, Polgár Péter a díszlet- és látványtervezője, Antal Attila a zeneszerzője. Reméljük, hogy az előadásunk megérinti a közönséget, és megtalálja útját a Kosztolányi Dezső Színház termén kívül is. Talán az elemisták kevésbé értik meg, de egyébként nem korhatáros – hallottuk a rendezőtől, aki mellékesen azt is hozzátette, hogy az előadáshoz szükséges költségvetés még nem áll rendelkezésükre, de ettől függetlenül is megtartják a bemutatót.
Lovas Ildikó írónő, a Spanyol menyasszony szerzője, egyebek között azt taglalta, hogy nemrég megtekintette a készülő előadást, habár nem állt szándékában:
– Nem vagyok tipikus szerző, állítólag békén hagytam a rendezőt, a dramaturgot és a színésznőket is. Urbán Andrást megközelítőleg huszonöt éve ismerem, az első előadásait is láttam. Teljesen biztos voltam abban, hogy hasonlóképpen vélekedünk a művészetben jelentős, meghatározó dolgokról. Függetlenül attól, hogy az irodalom és a színház különbözik egymástól. Az előbbi időben másképp megtörténő folyamat, utóbbi pedig erőteljes jelenlétben teljesedik ki. Kizárja egy adott pillanatban az ember fantáziáját, amely az olvasást lehetővé teszi. Ha a néző jó színházi produkciót, akár regényadaptációt lát, nem kap levegőt. Ezt éreztem én is, amikor megtekintettem az előadást. Góli Kornélia szinte sebészi pontossággal hozta ki irodalmi szempontból a lényeget a regényből. Ügyesen elkerülve a sablonszerű hozzáállást – amit Elor Emina is említett a Tarka világban megjelent interjúban –, hogy például a Sex and the Cityre emlékeztessen. Nagyon örülök az előadásnak, és tudom kívülállóként élvezni. Hatása alatt álltam akkor is, amikor a megnézése után hazamentem. Senkit sem szeretnék megbántani, de arra gondoltam, hogy ezek a színésznők a crème de la crème. Nagy intenzitással, művészi jelenléttel, tudással vannak jelen a színpadon, amit a biztos rendezői vezetés hozott ki belőlük. Az, hogy ezek a színésznők együtt szerepelnek, koncentrációja a szakmai tudásnak és alázatnak, ez pedig teljes mértékben indokolttá teszi a crème de la crème kifejezést – hallottuk Lovas Ildikótól.
Az előadásról és a próbafolyamatról a színésznők is megosztották gondolataikat. G. Erdélyi Hermina, mint azt kifejtette, rengeteg tabut és félelmet küzdött le, egyfajta női analízisen ment keresztül, ami lehetővé tette, hogy női síkon újra és újra több oldalról bontsa ki magát. Béres Márta szerint nehéz színpadra állítani egy irodalmi művet úgy, hogy ne érezze az ember, közben könyvet lapoz. Elor Emina arról szólt, hogy a könyvben megragadta a szókimondóság és a titok közötti kontraszt, hiszen a nők tele vannak titkokkal. Mezei Kinga örömét fejezte ki, hogy ismét dolgozhatott azokkal a kolléganőkkel, akikkel már régen állt együtt a színpadon, de már várta az alkalmat, hogy azokkal is együtt szerepeljen, akikkel eddig nem sikerült.
