Az évad első bemutatójára készül a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a tervek szerint november 7-én mutatják be Arthur Millertől Az ügynök halálát. Andrási Attila, a Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetője, az előadás rendezője a mű aktualitását taglalta:
– Az ügynök halála igencsak időszerű. A kifacsartságról szól, a bérrabszolgaságról, az álmok megtöréséről, a lehetőségek szűküléséről. Mindarról, amit Közép-Európában elszenved a lakosság. Nem kell azonban arra gondolni, hogy ezzel a témával egy morózus hangulatú előadás által szembesülünk. Közben nevetséges dolgok is történnek. Egy mókás, nevetséges ember haláláról szól az előadás. Ez egy tragikomédia. Nemrég a Vajdasági Szabadegyetemen beszélgettem kollégákkal a polgárpukkasztásról. Elgondolkodtam, hogy valójában ki is a „polgár”. Talán az számít annak, aki tíz éven keresztül annyit keres, hogy mindene meglegyen, és félre is tudjon tenni belőle? Vagy az, aki magának és másoknak is munkát tud adni? Akárhogyan is, de az én ismerőseim közül rendkívül kevesen vannak, akik az elmúlt tíz évben valamit félretehettek. Egy létforma szűnt meg, a független egzisztencia. Nem tudom, ezt hogyan lehet elfogadni – fejtette ki Andrási Attila.
Az ügynök halálában Jónás Gabriella, Pámer Csilla, Czumbil Orsolya, Szemerédi Bernadett, Incze József, Csernik Árpád, Ralbovszki Csaba, Kálló Béla, Dóczy Péter, Péter Ferenc és Hajdú Tamás szerepel, tehát budapesti színészeket is láthatunk, az előadás ugyanis a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház nonprofit kft.-vel koprodukcióban készül. A társulatvezető a próbakörülményekről is szólt:
– Szeptember tizedikén kezdtük el a próbákat, a szabadkai Lányi Ernő IME és a Népkör MMK termeiben. A Mladost csipkegyár ugyanis mély meggyőződésem szerint alkalmatlan arra, hogy ott bárki is dolgozzon. Amikor oda betettem a lábamat, mélyen megdöbbentem. Már a próbateremhez vezető lépcső és a lépcsőfordulóban található törött mosdó is siralmas látványt nyújtott. Nem is hallottam még olyat, hogy egy próbateremben ne legyen mosdó! A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházzal több mint százötven helyszínen jártunk az elmúlt tíz évben. Bejártuk Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, a Baranya-háromszöget, Magyarországot, de semmi ehhez foghatót nem láttam, pedig a miénknél sokkal szegényebb vidékeken is megfordultunk. Ezt nem engedheti meg magának a Népszínház, a város, a tartomány. Elképesztő, hogy művészek – magyarok és szerbek egyaránt – ilyen körülmények között dolgoznak, és ahhoz képest nagyon is szép eredményeket érnek el. Felkéréssel fordultam tehát a Lányi Ernő IME és a Népkör vezetőségéhez, így most kulturált körülmények között próbálhatunk. Ami pedig a csipkegyárat illeti, le kellene zárni a robbantásáig – véli a társulatvezető, majd kitért az egykori Soltis Lajos Stúdió esetleges visszaállítására és a próbák körüli bonyodalmakra.
– Igényeltünk a polgármesternél másik helyszínt. Szeretnénk visszaállítani a Soltis Lajos Stúdiót, mert erre nagy szüksége van a színháznak, a városnak, a délvidéki magyarságnak. Nem találtunk zárt ajtókra, folyamatban vannak a megbeszélések. Fontos, hogy legyen saját terünk. Folyamatos a súrlódás a szerb társulattal a próbák időpontjai körül, holott ez elkerülhető lenne. Nem működhet két társulat egy helyen. A Magyar Társulat feladata a délvidéki magyarságot ellátni színházi programokkal. Komoly munkát csak zárt körülmények között lehet végezni, saját térben, amely állandóan rendelkezésünkre áll. Ha két társulat egy téren osztozik, azt mindketten megsínylik. A rövidebb és kevesebb próbák miatt nem tudjuk kidolgozni az előadásokat annyira, amennyire a mai kor megköveteli. Szükségünk van tehát másik térre, de annak higiénikusnak kell lennie, megfelelő hőmérséklettel és mosdókkal – szögezte le Andrási Attila, majd azt is elárulta, milyen előadásokat várhatunk még az évadban.
Legalább négy bemutatót tervezünk. Nyikolaj Koljada Polonez Oginszkogo című művét Radoslav Milenković rendezi majd. Az orosz író a rendszerváltás utáni helyzetet vázolja elég hitelesen. Továbbá Fellini Országúton (La Strada) filmalkotásából mi is írunk színdarabot, amire Pozsgai Zsoltot kértem fel, az előadás rendezésére pedig Kovács Frigyest. A negyedik bemutatónk minden bizonnyal Zilahy Lajostól A fehér szarvas lesz. Ez egy első világháború utáni történet, de egy egészen fergeteges krimi kerekedik belőle.
