– Fény és árnyék, álom és ébrenlét, istenhit és ateizmus, hatalmas sziklahátak és füstölgő síkságok, izzó alkony és szürke hajnal, álomszerű zaj és kétségbeejtő csönd, hideg közöny és kimerült összeomlás szüntelen, nyugtalan váltakozása egy szövegben és egy méltatlanul elfeledett író, Jakob Michael Reinhold Lenz bensőjében – olvasható a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Lenz című előadásának a leírásában, amelynek a bemutatóját szombaton tartják meg.
Az előadás Georg Büchner elbeszélése alapján készült, amelyet a szerző – valós dokumentumokat alapul véve – 1835-ben írt meg, nem sokkal a halála előtt. Georg Büchner 1813-ban született, mindössze 24 évesen halt meg tífuszban. Nemcsak író és költő, hanem tudós és politikai mozgalmár is volt. Híres drámáit, a Danton halálát, a Leonce és Lénát, valamint a Woyzeckot, gyakran tűzik repertoárra a színházak.
Kosztolányi Dezső így írt róla: „Georg Büchner a XIX. század fia. Ha olvasom munkáit, ennek a századnak hatalmas szabadságfuvallatát érzem. Ebben a korban, melyet a pesszimizmus korának szoktak nevezni, még hittek az emberek. Hittek egymásban, az emberi szellemben, nemcsak a gépekben, a bárokban s az izmok teljesítőképességében. Akkor még a költészet élő valami volt. Figyeltek a költőre, központi érdeklődés vette körül, latba esett, amit érzett, gondolt, nem kellett naponta vezekelnie, „hasznos” munkával megbocsáttatni, hogy költőnek született.”
Az előadás rendezője Hegymegi Máté, két évvel ezelőtt rendezett a KDSZ-ben, akkor Gunilla Boëthius darabja alapján készült A föld fia című produkció:
– A föld fia esetében egy érdekes abszurd darabról van szó, de klasszikusnak mondható. Magyar nyelven nem igazán játszották és a KDSZ társulatával kihívásokkal teli munkában volt részünk. Ezúttal viszont Garai Judit dramaturggal valami mást kerestünk, egy másik formát, hogy továbblépjünk a társulattal. Nem a klasszikus értelembe vett darabot, hanem mondjuk egy regényadaptációt, vagy egy olyan szöveget, ami legalább nyelvileg más. Így jutottunk el Georg Büchner Lenz című novellájához, amelynek gyönyörű a szövege, és tulajdonképpen régebb óta vágyunk rá, hogy színre vigyük. Az előadás attól lesz még különleges, hogy az egész narratív, viszonylag kevés párbeszédes helyzettel. Behatóan foglalkoztunk azzal is, hogy ez a fajta színházi nyelv hogyan találkozhat a mozgásszínházzal, de a produkció középpontjában maga a színház eredete, a történetmesélés áll, és ez erős színészi jelenlétet követel meg, az előadás legfontosabb része a színész. Ily módon próbáljuk meg elmesélni, előadni ezt az eléggé összetett, de nagyon szép költői szöveget – fejtette ki Hegymegi Máté.
Az előadás szereplői Kucsov Borisz, Verebes Andrea, Hodik Annabella, Ágyas Ádám, Búbos Dávid és Mészáros Gábor. A címszereplőt Kucsov Borisz formázza meg:
– Egy izgalmas színházi forma találkozik egy izgalmas témával. Az előadás egy író életéről szól, tulajdonképpen 19 napjáról, amit a hegyekben, a hegyek árnyékában tölt. Egy kicsit elvonul a nagyvárosból, a társadalomtól, megtalálni önmagát, végiggondolni az életét, a művészethez való hozzáállását. Közben rengeteg kérdés merül fel benne, és csak még jobban belebonyolódik a gondolataiba, miután találkozik más emberekkel, eszmefuttatásokat végez, cserél másokkal, megpróbál élményeket feldolgozni, és a szerelem sem marad ki. Ez egy rendkívül komplex előadás, csodálatos nyelvezettel, gyönyörű költői képekkel. Érdekes és lelkileg üdítő lesz szerintem ez a produkció – hallottuk Kucsov Borisztól.
A darabot Thurzó Gábor fordította, a versbetétek fordítója Rónay György, a látványtervező Fekete Anna, a zeneszerző Urbán Kristóf. A bemutató repríze 27-én lesz.
Nyitókép: A Lenz című produkció sajtótájékoztatóján (Molnár Edvárd felvétele)
