Friedrich Dürrenmatt XX. századi svájci drámaírót, elbeszélőt, esszéistát a Brecht utáni korszak legnagyobb német drámaszerzőjének tartják. Nézeteit a protestáns egzisztencializmus formálta, nem tudta összeegyeztetni Isten végtelen jóságának tételét a földi világ gonoszságával. Drámái a társadalom paradox ellentmondásosságát tárják fel. Az Angyal szállt le Babilonba c., 1954-ben írt töredékes komédiáját, a groteszk elemekkel átszőtt mesét, az ember önmagára utaltságának paraboláját, amely egyúttal a jóléti állam hazug frazeológiájának kegyetlen szatírája, pénteken az Újvidéki Színházban láthatjuk.
A meghiúsult megváltás témájú Dürrenmatt-darabot Lénárd Róbert dramaturgiájában az erdélyi származású, Budapesten élő, Magyarországon rendező Szabó K. István állította színpadra az Újvidéki Színházban. Az újvidéki magyar társulatnak szinte minden tagja játszik az őrült komédiában, amelyet pénteken mutatnak be a Nagyteremben. Az első repríz-előadásra 13-án kerül sor.
Mit láthatunk a színpadon? – érdeklődtünk a darab dramaturgjától.
‒ Babilon városában a szegénységet betiltották, az új király tele van tervekkel: a törvénykezés legfőbb dolgával, a köpködés szabályozásával foglalatoskodik, a katonaság kacsázva menetel olyan ismeretlen tájakra, mint Róma vagy Peking. Az exkirály ejtőernyőzik, hullanak a költők és zenészek mint a legyek, a rock-koncerteken ott mulat a hóhér, a jóléti állam pedig bicebócán táncoló horogkeresztekkel közeledik a megvalósulás felé… ‒ mondta Lénárd Róbert dramaturg, a színház művészeti vezetője, majd hozzáfűzte: – Angyal szállt le Babilonba. Beesett, bezuhant, és ‒ hozott is valamit ajándékba meg nem is. Merthogy az ajándék, az Ég ajándéka olyasmi, amivel az ember nem tud mit kezdeni. Az angyal a händeles megváltás helyett iggypopos apokalipszist hozott magával.
Premier előtt annyit elárulunk, hogy az előadásban többek között Babilon legmenőbb koldusával, a szamártej-üzérrel, annak feleségeivel, a gyári munka büszke hősével, az égi adománytól megszédült zsaruval, a bankárral, értetlenül pislogó papokkal, babiloni elöljárókkal és bürokratákkal… találkozunk.
Szabó K. István rendező Kovács Nemes Andorra, a Szabadkai Népszínház színművészére bízta a főszerepet, Nebukadnecár alakítását. Akkit, a koldust Huszta Dániel, az angyalt Pongó Gábor, Kurrubit Dienes Blanka főiskolai hallgató, Nimród exkirályt Német Attila, a Főminiszterasszonyt Banka Lívia, Utnapistim főpapot Giricz Attila, a Tábornokot Mészáros Árpád, Nebo rendőrt Sirmer Zoltán, Engibbi bankárt Elor Emina, Ali munkást Gombos Dániel, Gimmil szamártej-árust Magyar Attila, Gimmilné 1-et Krizsán Szilvia, Gimmilné 2-t Ferenc Ágota, Az ünnepélyes férfiút Kőrösi István játssza. A művészeket Szalai Bence, Ozsvár Róbert és László Judit formálja meg.
Az előadás zenéjét Verebes Ernő, a nagy sikerű Borisz Davidovics síremléke c. produkció dramaturgja írta. Kíváncsian várjuk az „angyal”-bemutatót ‒ a vendégrendező elégedett a színészgárdával és a moszkvai Marfa Gudkova díszlet- és jelmeztervezővel, akivel már korábban is jól együttműködött.
