Vasárnap estétől a székvárosi Szerb Nemzeti Színházban kezdetét veszi a legnagyobb szerbiai színházi fesztivál, a Sterija Játékok. Június 2-áig a versenyprogramban többek között Urbán András két rendezése szerepel, a kísérőprogramban pedig bemutatkozik a budapesti Katona József Színház társulata is.
Az előadások válogatóját, dr. Svetislav Jovanov dramaturgot, teatrológust kérdeztük.
Miért tartja különlegesnek a 64. Sterija Játékokat?
– A világ jelenlegi problémái – mint például a családi erőszak, az ideológiai szemlélet, a nők helyzete a társadalomban, a lázadás a családban egyes patriarchális szabályok maradványai ellen – nálunk is reflektálódtak. Mindezek a női lelket érintik, bizonyos módon jelen vannak a hazai színházak előadásaiban. Véleményem szerint ezeknek az előadásoknak a többsége a színházi előadások színe-javához tartozik. Az általam kiválasztott 8 előadásból 6 közvetlenül az erőszak kérdésével vagy a nők sikeres, illetve sikertelen lázadásával foglalkozik az említett elnyomásokkal szemben.
Az elnyomást, a lázadást az előadások szerzői milyen eszközökkel jelenítik meg?
– A belgrádi Atelje 212 társulat Petrija koszorúja (Petrijin venac) produkcióját, amely Dragoslav Mihailović regénye nyomán készült Mila Mašović-Nikolić dramaturgiájával és Boban Skerlić rendezésében, nevezhetjük naturalista, realista előadásnak. Ez a film, illetve a színházi szöveg egyfajta új, szimbolikus olvasata bizonyos nem realisztikus gesztusokkal a válogatásom legklasszikusabb előadása a Sterija Játékokon. Ezzel szemben a fővárosi Bitef Színház M.I.R.A. produkcióját – Urbán András elképzelése, rendezése, színpadterve alapján – felismerhető cselekmény, improvizált szövegkönyv és több műfaj keveréke jellemzi, személyes, ragyogó pecséttel. A harmadik stílusnak nevezném a berlini Deutsches Theater Draufgängerinnen, All adventurous women do (Megfélemlíthetetlen – Mint minden szabad lány) című produkcióját Tanja Šljivar szövege alapján, Salome Dastmalchi rendezésében. Ez más szempontból számít modern előadásnak, amely aszketikusan kialakított színpadi térben tizenhárom éves kislányokról szól, akik másállapotba kerültek a kiránduláson. Egy női kar szembesít bennünket az első dilemmával, amelyet a nő átél érése folyamán. Modern eszközökkel, kórusi tisztasággal afféle oratóriumként hat ránk az előadás. A „negyedik stílust” képviseli a Banja Luka-i Szerb Köztársaság Népszínháza előadása, a Carolina Neuber (Karolina Nojber) Kokan Mladenović adaptációjában és rendezésében. Ennek a darabnak húsz évvel ezelőtt volt az ősbemutatója a Sterija Játékokon, amikor szintén én voltam a válogató, és elnyerte az összes díjat. Ezúttal Kokan Mladenović a modern szöveget csupán kiindulópontnak tekinti, átírja, átszervezi Nebojša Romčević szövegét, hozzáad bizonyos „történelmi” adatokat Carolina Neuber híres német színésznőről, nemcsak a nőkkel való manipulációkról szólva, hanem arról is, hogy a mai színházunk mennyire álszent, mennyire elkendőzi az igazságot, bűnrészes egyes esetekben nemcsak a nők, hanem mindannyiunk elnyomásában.
Az Újvidéki Színház előadását, a Hasszán aga feleségét színpadi értékei és Béres Márta kiváló alakítása miatt azért válogattam be a Sterija Játékok előadásai közé, mert a rendező, Urbán András annak ellenére, hogy átformálja Ljubomir Simović eredeti szövegét, párbeszédeket ad hozzá, mégis megőrizte az alaphelyzetet: a nő szenved, mert elveszik a gyermekét. Szerintem a sok lárma és düh ellenére ez az alaphelyzet modern és hatásos a főszereplő színésznőnek köszönhetően.
Hogyan értékeli a versenyen kívüli előadásokat?
– E külföldi előadásokat előbb kellett válogatnom, mint a versenyprogram produkcióit, utólag azonban kiderült, hogy ebből a háromból kettő szintén az említett női problematikával foglalkozik két igen különböző műfajú előadásban.
A Körök (Krugovi) programban kerül bemutatásra a lengyelországi, varsói Teatr Rozmaitości társulatának A Babaház. Gyógyítás c. produkciója, amely a prostituáltak témáját dolgozza fel a náci haláltáborokban. A lengyel történelem traumatizált része ez, amelyről még mindig nincs feltárva a teljes igazság, de modernnek hat, és időszerű nálunk is. Továbbá a Körök program keretében láthatják a színházfesztivál nézői az Ithaka előadást, a budapesti Katona József Színház produkcióját. A mű Homérosz Odüsszeiájának parafrázisa, Závada Péter és Szabó-Székely Ármin szövegkönyve alapján, Székely Kriszta rendezésében. Hiszem, hogy a nézők számára is felfrissülést jelent majd az Ithaka. Ez az előadás, amely már eddig sok jó kritikát kapott, különösen szellemes, intelligens, színpadilag, formailag, zeneileg attraktív. Az európai és világirodalom legrégebbi hőseiről beszél annyira aktuális módon, mintha Homérosz szövege a múlt hónapban íródott volna.
