A Magyar Nemzeti Tanács, továbbá a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a megvalósulásához érkezik az a produkció, amit Magyarkanizsán készítenek a művészek. A Mezei Kinga által rendezett színházi előadás az Éjidő nevet viseli és Pilinszky János művei alapján viszik színre. Az előadásban hat szereplő játszik, Verebes Andrea, Hajdú Tamás, Mezei Kinga, Mészáros Gábor, Pálfi Ervin és Széles Gergely Mátyás.
Erdélyi Tóth Edit, a Regionális Kreatív Műhely igazgatója elmondta, hogy a 12 millió forintos támogatásból az előadásnak igencsak impozáns díszletet is sikerült készíteni, és ebből fedezték az egyéb felmerülő költségeket is. A közönség június 29-én, szombaton este 20 órakor a Művészetek Háza kisszínpadán láthatja majd először Magyarkanizsán a Mezei Kinga doktori disszertációjához kapcsolódó előadást, melynek utaztatása is tervben van belföldön és külföldön egyaránt.
Mezei Kinga hangsúlyozta, hogy az előadást ahhoz a kutatáshoz kapcsolódóan készítette el, amit a társművészetek szerepéről készít a színpadon.
– Maga az előadás a képzőművészet, a zene és a költészet hármas egységében épül fel dramaturgiai pontjait tekintve, ami azt is jelenti, hogy nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy maga a látvány ne csak egy egyszerű színházi díszlet legyen, hanem egy olyan rendszer, ami egyrészt nagyon kapcsolódik Pilinszky költészetéhez, másrészt használunk benne képzőművészeti alkotásokat is, vetített formában, Mezei Erzsébet rézkarcait, hidegtűit, amik fekete-fehér grafikák, melyek Pilinszky szálkás világát, hideg, tárgyias irányzatát hivatottak megtámogatni. Ezenkívül Mezei Szilárd zenéjét fogjuk élőben hallgatni az előadásban, ami szintén Pilinszky világából építkezik. Az előadás díszlettervét Ondraschek Péter alkotta, továbbá nagyon fontos megemlíteni Janovics Erika munkáját, aki a jelmezekkel, bábjaival, maszkjaival nagyon szépen kapcsolódik ehhez a munkához – mondta Mezei Kinga.
„Az Éjidő c. előadás Pilinszky János költészetéből táplálkozva, a ma emberének lelki és szellemi hontalanságáról, a teremtett világ gyönyörűségének és pusztulásának harcáról, az emberi méltatlanságról, a mai kor riasztó kilátástalanságáról kíván szólni, esszenciálisan, a költészet nyelvén” – olvasható az előadás ajánlójában.
A dramaturg, Oláh Tamás kiemelte, hogy bár Pilinszky írt drámákat, ám ezeket csak inspiráció szintjén, illetve néhány mondatban emelték be az előadásba, inkább témák foglalkoztatták őket, mintsem a konkrét szövegek.
– Nem bomlik ki konkrét történet ebben az előadásban, egy folyamatos pulzálás jellemzi azt a színpadi világot, ami nagyon erősen táplálkozik Pilinszky költészetéből. Az érzelmeknek van dramaturgiája ebben az előadásban, ahol nagyon izgalmasan játszik együtt a zene, a látvány és az a néhány szöveg, ami elhangzik a színészektől, néha szokatlanul, néha idegenül attól a dramatikus színháztól, mely ismerős számunkra – mondta Oláh Tamás.
„Az előadás dramaturgiai vonalát Pilinszky János Tilos csillagon, Apokrif, Fabula, Kánikula, Jelenések VIII.7., Egy szép napon, Azt hiszem, A mélypont ünnepélye, Majd elnézem, Kikötőben, Sztavrogin elköszön, Sztavrogin visszatér versei és más szövegei képezik” – tudjuk meg az ősbemutató ajánlójából.
