Az idei évadra a kelebiai székhelyű Nyári Mozi Színházi Közösség is számos tervet szőtt, ezek megvalósítását azonban a járványügyi intézkedések akadályozták. A koronavírus vészes terjedése előtt a Csodálatos hétköznapok című előadást kezdték el próbálni, Döbrei Dénestől pedig megtudhattuk, hogy remélhetőleg november 14-én a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban be is mutatják:
Döbrei Dénes (Fotó: Lukács Melinda)
– Az előadás Mallász Gitta feljegyzései alapján készül. A feljegyzések a második világháború idején keletkeztek, amikor négy fiatal, Mallász Gitta, Strausz Lili, Dallos Hanna és férje, József találkozásokat tartott, az élet értelmét keresték, az igazságot azokban a szörnyű állapotokban. A beszélgetéseket Gitta leírta egy kis fekete füzetbe. Egy találkozás alkalmával Hanna azt mondta, hogy most már nem ő szól, hanem az angyal. Mallász Gitta élete lenyűgöző volt. Ljubljanában született, osztrák–magyar családban és tizenhat éves korában került Budapestre. Képzőművészettel foglalkozott és nagyon jó úszó volt. Így barátkozott össze Lilivel és Hannával, akikkel élethossziglan tartó barátságot kötöttek. Elvállalta egy varroda vezetését is, hogy az antiszemitizmus terjedésének hatásaitól megvédje a barátnőit és mindazokat, akik veszélyben voltak. Végül a barátnőit és Józsefet mégis koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan nem is tértek vissza. Mallász Gitta 1956 után Franciaországba ment, érdekházasságot kötött, de szerelem lett belőle, a férje segítségével pedig franciára fordították a jegyzeteket. Az angyal válaszol című könyv így először Franciaországban jelent meg, ahol bestsellerré vált. Azóta megközelítőleg tizenöt nyelvre fordították le. Az eredeti nyelvén, magyarul, a nyolcvanas években adták ki. Mallász Gitta a férje haláláig nem vállalt a könyvvel kapcsolatos beszélgetéseket. Utána Svájcban, Zürichben találkozott először a könyv olvasóival. A nagy érdeklődés miatt további köteteket írt, de ezek csak franciául jelentek meg. Mallász Gitta 1992-ben hunyt el, 2011-ben pedig megkapta a Világ Igaza címet. Az emlékére a barátai alapítottak egy baráti kört, amelynek keretében foglalkoznak a könyvvel és testterápiával is. Mindig hangsúlyozzák, hogy ez Gittának köszönhető, mert ha ő nincs, akkor talán sose tudnak erre az útra lépni. Sok embernek sokat jelent ez a könyv – fejtette ki Döbrei Dénes, aki az előadás készítéséről is szólt.
– Nagy Karina, Pámer Csilla, Verebes Andrea, Varga Heni és Ábrahám Máté játszanak benne, az utóbbi csellózik, a zeneszerző Konstantin Stefanović, a dramaturg pedig Oláh Tamás. Februárban fogtunk hozzá a próbákhoz, májusban lett volna a bemutató, de közbejöttek az intézkedések, így egy ideig online dolgoztunk. Azóta találkoztunk hétvégeken, sőt egy maratoni napot is tartottunk, amikor az egész könyvet átolvastuk. Ez nem egy regény és nem is színpadi mű. Inkább naplószerű gondolat- és válaszfolyam arról, hogyan lehet eggyé, teljessé válni. Tanításokat tartalmaz, szinte bárhol felütjük, gondolatébresztő sorokkal találkozhatunk. Ahogy elkezdtünk a könyvvel foglalkozni, mi is mélyebben magunkba néztünk. Nagy kihívás színpadra állítani, úgy érzem nem is lehet egyféleképpen, mert minden alkalommal, amikor a szöveggel foglalkozunk, más olvasatát halljuk ki. Az előadással az is a célunk, hogy felkeltsük a nézők érdeklődését, elolvassák a könyvet vagy foglalkozzanak azzal az úttal, amely a teljesség felé, önmagunk megvalósítása felé halad – hallottuk Döbrei Dénestől, aki sorra vette azt is, hogy az évadban mit sikerült megvalósítaniuk és mit nem.
– Nemrég tartottuk meg Kelebián a Test-emlékezet tanfolyamunkat, amelyen tizennyolc negyedéves színművész-hallgató, Boris Liješević és László Sándor osztálya vett részt. Ez az első alkalom, hogy egy teljes szerb és magyar osztály szabad tudott lenni. Előtte júniusban tartottunk egyhetes kurzust, akkor mesterfokozatos hallgatókkal. A végén tanárok előtt bemutattunk egy kisebb vizsgaelőadást is. Ami még nagyon jó, hogy vissza is térnek hozzánk fiatalok. Nemrég Aleksandra Arizanović nálunk készítette és mutatta be a tanárainak a mesterfokozatos előadását. Mellette Verebes Andrea, Varga Heni és jómagam is játszottunk benne. Sajnos ebben az évben mégsem jöhetett el a chicagói Theatre Y, ők egy hónapig tartózkodtak volna itt, előadást terveztünk készíteni és azzal fellépni az idei 30. szegedi Thealteren. Továbbá kéthetes tanfolyamot tartott volna a brazil Circo no Ato cirkuszcsapat, de ez is meghiúsult. Ha a helyzet javul, talán jövőre eljönnek, de ez függ attól is, hogy lehet-e majd akkor megoldani a csoportos utazást – tudtuk meg Döbrei Dénestől, aki újabb tervekről is szólt.
– Szombaton zárt körben Kelebián, vasárnap pedig Szegeden játszottuk az Opus Singula a Szent című előadásunkat, amelyet Akutagava Rjúnoszuke novellája alapján hoztunk létre Varga Henivel, valamint Bolcsó Bálint és Márkos Albert zenészekkel. Tavaly májusban volt a bemutató. Ezzel kellett volna kicsit többet turnéznunk az idén, de ez meghiúsult. Mostanában egyre jobban kezdtünk fordulni az ökoépítészet felé is, köszönve Horváth Lehelnek. Jövőre egy izzasztókamra létrehozása van tervben. Kapcsolatot alakítunk azokkal, akik ilyenfajta, természetközeli építészettel foglalkoznak. Nem titkolt célunk, hogy népszerűsítsük ezt a fajta építkezési módot, mert talán itt az idő, hogy visszatérjünk a természethez. Mi is általában kint vagyunk, itt a kelebiai erdő és a nagy homokbánya is. Eddig a tanfolyamok résztvevői sátoroztak, de a félkész szalmaház lehetőséget ad arra, hogy megközelítőleg húsz embert elszállásoljunk. A természetben az ember jobban el tudja engedni magát. Kelebián semmi sem vonja el a figyelmünket a munkánktól, nincs nagy nyüzsgés és bevásárlóközpontok sem. Közösen főzünk, csak a munkára koncentrálunk és kialakul egy olyan közösségi lét, amely energiákat szabadít fel. Ez nagyon fontos, mert a testtel foglalkozni csak folyamatosan lehet, heti egy alkalom nem elég. Amikor elindul a folyamat, változik a test és a szellem is. Henivel a célunk utat mutatni a fiataloknak, hogy ezeket egy síkba hozzák – mondta Döbrei Dénes.
