Bőrünket rengeteg külső hatás éri, testünknek ez a védőrétege találkozik először a tisztálkodási és szépségápolási termékekkel, tisztítószerekkel és más kémiai anyagokkal. Minden ember bőre másként reagál ezekre a hatásokra, az érzékeny embereknél allergiás bőrreakció alakulhat ki. Ez a reakció bőrpírral, viszketéssel, hólyagok megjelenésével jár. Az allergiát okozó kémiai anyag tartós jelenléte esetén bőrgyulladás, idegen kifejezéssel konaktdermatitis vagy ekcéma alakul ki.
A betegség elnevezésének alapja, hogy a bőrrel közvetlenül érintkező (kontaktusba kerülő) anyagok váltják ki a bőr gyulladását.
Az irritatív kontaktbőrgyulladást (kontaktdermatitist, kontaktekcémát) az ép bőrt károsító kémiai anyagok okozzák. Az erős irritánsok (pl. savak, lúgok, fenol) már néhány percen belül klinikailag észlelhető elváltozást okozhatnak, míg gyenge irritánsokkal (pl. szappannal, detergensekkel, acetonnal vagy akár a vízzel) ehhez több nap is szükséges lehet.
Az allergiás kontaktbőrgyulladásban szenvedő betegek az általuk olykor évek óta használt anyagokra válhatnak túlérzékennyé. A bőr immunrendszere érzékennyé válik az allergénekre, majd a sorozatos újabb behatások következtében kései allergiás mechanizmussal gyulladást indukál. Erősen allergizáló anyagok esetén mindössze egy-két hétbe, gyengébbek esetén évekbe telik, amíg a beteg túlérzékennyé válik. Az allergia kialakulása után újabb allergénkontaktust követően 4-8 órán belül jelentkezik a viszketés és a bőrgyulladás.
Az allergiás kontaktbőrgyulladás kiváltó okai lehetnek: helyileg alkalmazott gyógynövények (körömvirág, teafaolaj, aloe vera stb.), használati tárgyak fémei (nikkel, króm), festékek, kőművesanyagok, számos ipari anyag, kozmetikumok (dezodorok, szőrtelenítő anyagok, illatszerek stb.). Az allergiás bőrtünetek kezdetben csak a kontaktus helyén jelennek meg, de igen gyorsan átterjednek, szétszóródnak a többi testtájékra is.
A típusos bőrelváltozások és a kémiai anyagokkal történő érintkezésre utaló kórelőzmény megkönnyíti a diagnózis felállítását. Az első jelenség helye gyakran kulcsfontosságú adat (tipikus pl. a csuklón levő karóra fémje által okozott allergiás kontaktbőrgyulladás).
A diagnózis felállításához gyakran igénybe veszik az úgynevezett epikután (rátevési) bőrpróbát. A teszt során allergének standard mintáit helyezik a páciens hátbőrére. A kellően részletes kórelőzmény és az epikután próba alapján általában felállítható a diagnózis.
Az allergiás bőrreakciók kezelésekor fontos tisztázni, hogy mely anyagok okozzák a panaszokat. Ennek kiderítésére dolgozták ki az epikután tesztet, mely teljesen fájdalommentes és könnyen kivitelezhető. Az eljárás lényege, hogy a bőrfelületre, hátra, felviszik az egyes allergéneket, és ha a páciens érzékeny valamely anyagra, akkor azon a területen, ahova azt felhelyezték, bőrpír, viszketés jelentkezik. Egy standard epikutánteszt alkalmával 30 allergén vizsgálható.
A bőrteszt elvégzése egyszerű. Az allergénekkel gyárilag átitatott korongok felhelyezése megközelítőleg 1 órát vesz igénybe. A korongokat 48 óra múlva eltávolítják, a bőrreakció leolvasására 48, 72 óra, 5 nap, illetve 7 nap múlva kerül sor. Ezt követően a tesztet értékelik.
A vizsgálat komolyabb előkészületet nem igényel a beteg részéről, de nagyon fontos, hogy az allergiaellenes szerek szedését a teszt elvégzése előtti két hétben kerülni kell. A helyi terápiát (kenőcsök) használatát a teszt előtt egy hétig fel kell függeszteni. Addig, amíg a korongok a bőrön vannak, nem szabad sportolni, illetve az érintett területet vízzel lemosni.
