Az Óbéga Écska közeli mocsaras vidéke annak idején Ferenc Ferdinánd trónörökös kedvenc vadászhelye volt. Valószínűleg innen a Császár-tó elnevezés. A területtel kapcsolatos első, újabb kori védelmi intézkedéseket 1955-ben hozták meg, majd 1986-ban létrehozták az Óbéga regionális parkot a Császár-tó természetvédelmi rezervátummal. Az Óbéga–Császár-tó Speciális Rezervátum 1994-ben jött létre, 1996-ban a ramsari egyezmény keretében pedig besorolták a világ legjelentősebb vizes élőhelyei közé.
A Császár-tó madárparadicsomában nincs nyoma az emberi beavatkozásnak (Fotó: Kecskés István)
A rezervátum gazdagsága a különböző ökoszisztémák összefonódásában van. Ebből a szempontból kevés ilyen védett terület van, mint amilyen a Császár-tó. A Béga holtágában három tó létezik: a Tiganjica, a Perlaszi-tó és a Császár-tó, amiről a nevét is kapta a rezervátum.
Ez a három tó és a Béga holtága összességében 4726 hektárt foglal el. Ez egy óriási védett terület. Itt vannak tavas és mocsaras ökoszisztémák, az erdős ökoszisztémák, a Perlaszi-tó környékén pedig a nedves mezőségek. Ezért is található a rezervátumban mintegy ötszáz növényfaj, a vizeiben pedig 24 halfaj él. A rezervátumban a madarakon kívül jól érzik magukat a vidrák, van többek között vadmacska, rétisas, jégmadár, vaddisznó.
Az üstökösgém a rezervátum szimbóluma (Fotó: Gergely József)
Két év alatt sok minden történt a Nagybecskerekhez közeli Császár-tó természetvédelmi rezervátumban, annak környékén. Hogy mindez mennyire befolyásolja majd „Bánát Amazóniájának" is nevezett lápos/mocsaras terület növény és állatvilágának a további sorsát, azt nehéz megjósolni. Több száz év kellett ahhoz, hogy egy ilyen terület létrejöjjön és az esetleges változások sem lesznek érezhetők azonnal. Tény, hogy a rezervátum irányítását – 18 évig tartó huzavona után – a kormány rendeletével elvették az Écska Halgazdaságtól és most a becskereki Természetvédelmi Rezervátumok Közintézmény kezeli.
Az Európában élő tíz gémfajtából nyolc itt fészkel (Fotó: Gergely József)
A másik változás az, hogy a rezervátum eddigi irányítója – az Écska Halgazdaság – a Matijević Agrar társaság tulajdonába került, ami befolyásolhatja a rezervátum élővilágát. Mindezek mellett pedig a rezervátum közelében a vége felé közeledik a kínai gumigyár építése.
A természetvédelmi terület kezelője évtizedeken keresztül az Écska Halgazdaság volt, de a sorozatos tulajdonoscserék közepette mind kevesebben törődtek a rájuk bízott területtel. Lehalászáskor pedig a halastavak felesleges vízét megtisztítatlanul az Óbégába eresztették. A vízzel együtt pedig nagy mennyiségű iszap került a medrébe. Sokszor vastagabb volt az iszapréteg, mint a vízmennyiség benne. Volt rá példa, hogy az alig 60 centis vízben és a két-három méteres iszapban zátonyra futott a turistákat szállító sétahajó.
Újból biztonságos a hajózás (Fotó: Kecskés István)
Tekintettel arra, hogy a több mint százéves és az 1700 hektáron elterülő Écska-halastavak szomszédságában és a Tisza közelében helyezkedik el, a rezervátum elsősorban vízimadarak pihenő- és telelőterülete, valamint élőhelye is. A kedvező táplálékszerzési lehetőségeknek köszönve a rezervátumban 250 madárfaj jelenlétét regisztrálták, abból 140 ideiglenesen vagy állandó jelleggel fészkel, pl. itt fészkel az Európában élő tíz gémfajtából nyolc. Ez a madár a szimbóluma a rezervátumnak.
Jasna Jovanov, a Természetvédelmi Rezervátumok Közintézmény ügyvezetője (Fotó: Kecskés István)
Aggodalmat váltott ki a hír, hogy a rezervátum sokévi kezelője – az Écska Halgazdaság – nemrég a Matijević Agrar társaság tulajdonába került. Az első intézkedések közt bezárt a keretében működő Szibilla motel, felmondást kaptak a halgazdaság dolgozói. Egyesek már azt is tudni vélték, hogy teljesen felszámolják a haltenyésztést a Fehér-tavon, amit most is Európa legnagyobb édesvízi halastavaként tartanak számon, és, hogy ezentúl az 1700 hektárnyi területet mezőgazdasági célokra hasznosítják majd, ez viszont veszélyt jelenthetne a Császár-tó madárvilága számára. Ezzel kapcsolatban hivatalos álláspont még nincs, viszont jó hír, hogy a tavat nem szárították ki, és egyelőre félintenzív módon ugyan, de folytatódik benne a haltenyésztés. A tavon látható nagyszámú madár a jelek szerint továbbra is megtalálja benne a számára szükséges élelmet.
Egyesek tartanak attól, hogy a rezervátum közelében épül a kínai gumigyár, amely a régió egyik legnagyobb ilyen kapacitásának számít. A beruházó az európai szabványoknak megfelelő környezetkímélő intézkedéseket ígért. A próbatermelés nemrég beindult, teljes kapacitással pedig majd 2025-től dolgoznak. Jelen pillanatban nincs releváns szakvélemény arról, hogy ennek milyen hatása lehet a környezetre.
Kis kárókatonák fürödnek a napfényben (Fotó: Gergely József)
Miután megtörtént a kezelőcsere, a Természetvédelmi Rezervátumok Közintézmény dolgozói iszaptalanították a medret, de egyéb változások is történtek. Padok, játszótér, új nyári lak és kikötő, hidacskák, kis hajók, felújított madárlesek, kenuk és kerékpárok várják az ide látogatókat. A legtöbben Belgrádból és Újvidékről érkeznek, de egyre több a külföldi vendég is. A látogatottság különösen a járványhelyzet idején növekedett meg.
Kócsagok tánca Bánát Amazóniájában (Fotó: Gergely József)
–Tavaly felújítottuk az egyik kilátót és egy újat is építettünk, madárlesek is a látogatóink rendelkezésére állnak. Vendégeink sétát is tehetnek a gyalogösvényen a kilátóig, a kis töltésen pedig eljuthatnak a két héttel ezelőtt befejezett új madárkémlelőig, ahonnan látható a bótosi rét. Emellett lehet kerékpározni egy húsz kilométeres távon. Egyszerű és elektromos rásegítésű bringák állnak a rendelkezésükre. A látogatók számára lehetőség van hajókázásra is a kilátóig. Kenut is lehet bérelni, két vagy három személy részére – meséli Jasna Jovanov, a Természetvédelmi Rezervátumok Közintézmény ügyvezetője.
Okulva a 2018-as esetből, amikor leégett a gémtelep, a rezervátumban felújítják a tűzvédelmi utakat, és tűzvédelmi berendezést is kapnak a tartományi környezetvédelmi titkárságtól. További terveink közt szerepel még egy gyalogút létrehozása, amely összekötné a Szibilla motel melletti parkolót a látogatóközponttal, hogy a látogatók biztonságosabb úton jussanak el a kikötőig. Ugyanis most ezt a műúton kell, hogy megtegyék, ami különösen a nagyobb csoportok esetén kockázatos.
A hétvége a turizmusé (Fotó: Kecskés István)
– Egy látogatóközpont megépítését is tervezzük, melynek lesz egy multimediális terme, múzeumszerű kiállítóterme, ahol megtekinthetők lesznek egyes itt megtalálható preparált élőlények. A Császár-tóhoz kötődő rövidfilmből is megismerhetik majd az itt található élővilágot. Szálláshelyet is tervezünk építeni a fiatal kutatók, illetve egyetemisták számára. Ugyanis célunk, hogy felkutassuk a rezervátum élővilágát, mert hosszú évek során erre nem került sor. Ezt már elkezdtük a madárvilág feltérképezésével. Megtaláltuk többek között a rétisas két fészkét, házikókat helyeztünk el a kék varjak számára, és felfedeztünk egy endemikus (bennszülött) lepkefajt is. Ezt a munkát szeretnénk folytatni – mondta az ügyvezető.
Nyitókép: Az üstökösgém a rezervátum szimbóluma (Fotó: Gergely József)
