| Soha nem volt még ennyiféle programot felölelő, ennyi személyt megszólító, ekkora összefogással készülő jubileumi rendezvény Vajdaságban, mint most, a nagy magyar költő születésének 200. évfordulója kapcsán Mozdulj! Petőfi! címmel. Lapunk Hétvége mellékletében egy, heti rendszerességgel megjelenő sorozat indul Petőfiről másként címmel, amely szerves része a programsorozatnak. |
A 2012. március 15-én, több mint kétezer polgár ünnepélyességtől áthatott jelenlétében történő szoboravatásról így tudósít az egyik kezdeményező, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör honlapja:
,,A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával, Vajdaságban az első egész alakos Petőfi-szobrot állították fel a Nikola Tesla utcában, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör és a Petőfi iskola között. A 175 cm magas, bronzból készült alkotás Szarapka Tibor, szabadkai szobrász műve, amely évtizedek óta az első magyar vonatkozású köztéri alkotás Becsén.”
Az egész alakos Petőfi-szobor, az emléktáblával, napjainkban (L. Móger Tímea fotója)
Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete felolvasta Orbán Viktor levelét:
„...A nemzetért cselekedni, a nemzetért áldozatot hozni mindig is a bátrak erénye volt. Így volt ez 1848–49-ben is, amikor a hős vezérek oldalán bátor emberek elszánt tömege fordította meg a történelmet. Ma sincs ez másképp. Tisztelet a bátraknak, akik dacolva minden kockázattal, fenyegetéssel, sutba vágják félelmüket, és a szívükre hallgatva cselekszenek. Velük együtt újra méltó tettet hagyhatunk örökül az utánunk jövőknek: a határokon átívelő nemzetegyesítés nagy művét.”
A kezdeményezés folyamatáról és körülményeiről Ricz Róbert, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör akkori és jelenlegi elnöke a következőket mesélte:
– A szobor személyesen az én kezdeményezésem is, Knézi Péter akkori polgármester úrral együtt felterjesztettük az ötletet a Magyar Nemzeti Tanácsnak, és Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa nagyon jó ötletnek tartotta és támogatta ezt a kezdeményezést, az ő javaslata volt, hogy az óbecsei Petőfi-szobor egész alakos formátumot kapjon. A Magyar Nemzeti Tanács támogatása mellett a helyi jószándékú adakozók segítették az emeltetését.
Közterületen annyi embert egy helyen addig sem és azóta sem láttak Óbecsén, mint a Petőfi-szobor avatáskor (Archív fotó)
A szoboravató ünnepség nagyszabású volt, fontos beszédek hangzottak el, a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai, a Kultúrkör tagjai és az Óbecsei Népkönyvtár munkatársai járultak hozzá a műsorhoz, továbbá fellépett az A Prima Vista együttes, meg településünk szülötte, Varga Izabella, neves magyarországi színművész is.
Az iskola és a kultúrkör a költő nevét viseli. A Petőfi utca is itt, a közelben helyezkedik el. Ebben a háromszögben gondolkodtunk, és számomra fontos volt, hogy legyen egy olyan helyünk, ahol a megemlékezéseket, ezeket a szívhez szóló eseményeket méltó módon megünnepeljük. Számunkra itt, a Petőfiben, fontos a kiemelt dátumoknak a megünneplése, a nemzeti és a vallási ünnepeké egyaránt.
Az avató ünnepségen a becsei fiatalok álltak díszőrséget a szobornál (Archív fotó)
– Az egyesületen belül működik néptánc-, népdal-, moderntánc-csoport, tevékenykednek a szavalók és az amatőr festők. Összesen 230 aktív tagunk van. A legkisebbek háromévesek, a legidősebbek pedig úgy 80 év körüliek. Néptáncosokból vannak a legtöbben, úgy 170-en, aztán a modern táncosok és így tovább. A szoborra nagyon büszkék vagyunk, egyértelműen a megmaradásunk szimbóluma. A Petőfi Kultúrkör pedig a biztonságot jelenti a tagság, a gyerekek és a fiatalok számára. Egy olyan hely, ahol foglalkoznak velük, ahol tanítják őket, ahova visszajárnak, bármerre vannak. A lelkesedésen a Covid-időszak sem változtatott. A legutóbbi karácsonyi összeállításunkat két alkalommal mutattuk be, a nagy érdeklődésre való tekintettel. A Petőfi Kultúrkör tehát közösségi tér, találkozási, barátkozási hely, ahol a magyarok együtt vannak, jó helyen, kreatívan töltik el a szabadidejüket – hallottuk az óbecsei Petőfi MKK elnökétől, akinek kijelentéseit erősítik bennem a kultúrkör épületének falait díszítő, a szerteágazó tevékenységet és páratlan közösségi hangulatot ábrázoló tablók, pannók.
A szóban forgó egész alakos szobor előtt elhaladva, mélyen fejet hajtva, átsétálok egyik Petőfi-intézményből a másikba.
Potrebić Tőzsér Gabriella, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója szerint az intézmény névadója kötelez helytállás terén, és ösztönöz, hogy méltó módon képviseljék a magyar oktatást Vajdaságban. Az iskola előcsarnokában együtt megcsodáljuk az ő ,,személyes” Petőfi-mellszobrukat, majd a (nem csak külsőségekben, hanem energiák terén is) színes, ,,vibráló” igazgatói irodában beszélgetünk az oktatási intézmény mindenkori helyzetéről, szellemiségéről:
– Diákjaink évente, a március 15-i ünnepen színvonalas műsorral tisztelegnek a köztéri szobornál a szabadságharc hőseinek emléke előtt. Közösséget tömörítő ereje van ennek az egész alakos alkotásnak. Magához vonzza Becse minden tájáról a magyar lakosságot. Településünkön Alsóvárosban összpontosul a helyi magyarság, ápolja a hagyományokat, élteti a múlt értékeit. Iskolánk szállóigéje is így hangzik: a tradíciókra épülő jövő iskolája – mondta az igazgatónő.
Potrebić Tőzsér Gabriella igazgató és az intézmény saját Petőfi-mellszobra (L. Móger Tímea fotója)
– 2019-ben a bezárás veszélye fenyegette az intézményt. Megmaradása mellett kiállt a politikum és a civil szféra is. Nem csak helyi polgárok írták alá a petíciót, amely szintén segítette a sajnálatos ügy örvendetes kimenetelét. Ezt követően elindult a fejlődés, a fejlesztés az intézményben.
– Több mint 100 százalékban nő évente a tanulók száma. Immár három, sőt hamarosan négy generáció óta megduplázódik az ide iratkozó gyermekek, a megnyíló osztályok száma. Kiemelt feladatunk, küldetésünk a tehetséggondozás. Informatika, robotika, népművészet, szavalat, előadóművészet, minden tevékenységi kör kiválóan megfér egymás mellett. Mindben van lehetőség fejlődésre, a tehetségek kibontakozására. Azt mondani: ,,petőfis diák voltam” presztízst jelent, bármerre sodorja is tanulóinkat később az élet.
Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy Ódry Teréziának, a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola egykori igazgatójának ötlete nyomán az elmúlt években újjá tudtuk éleszteni a Petőfi Iskolák Találkozójának békebeli hagyományát. Mindez most, a Petőfi- jubileumi időszakban a VM4K-nak és a további intézményeknek köszönhetően szélesebb teret és tartalmakat kap majd.
A jövő intézményeként is aposztrofáljuk magunkat, mert nem szigetelődünk el a haladástól, a legkorszerűbb oktatási eszközök használatától, a szerb nyelv tanításától, a közösségbe való beilleszkedéstől, mindamellett, hogy értve, féltve őrizzük, ápoljuk és éljük a saját nyelvünket, kultúránkat, identitásunkat. Ez az, amit talán a becseiek is felismertek és értékelnek. Mindennek a központi szellemiségét pedig a szobor adja, az az, ami bennünket itt összeköt – mondta az igazgató asszony.
2018-ban a szobornál egy emléktáblát is lelepleztek. Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács akkori elnöke a következőket mondta a jeles alkalmon:,,Óbecsén a Petőfi-szobor a művelődési egyesület nevét még inkább kiemelve arra is utal, hogy nemcsak Petőfi örökségét, 1848 hagyományát, hanem az itt élő magyarságnak is olyan nyomát hagyjuk itt a jövő nemzedéke számára, amelyre büszke lehet ez a közösség.”
Tudjuk jól, minden a jelenben tett cselekedeteken múlik. Kiss Igor, az óbecsei községi képviselő-testület elnöke, a helyi Petőfi-kultusz élő és ható erejéről, a „Petőfi-negyed” vonzáskörzetében tevékenykedő magyar közösség helyzetéről nyilatkozott az érintettség, az elhivatottság hangján:
– Könnyű beszélni a Petőfi-szoborról, Petőfiről itt, Óbecsén, mert közösségünkben kultusza van a szabadságharc költőjének. Valamikor ötven vagy hatvan évvel ezelőtt indult mindez a Petőfi-iskolával, Alsóvároson, Óbecse túlnyomórészt magyarok lakta területén. Később a Petőfi Sándor Általános Iskola tövében megalapították a Népkör jogutódját, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkört, és a két épület között az MNT támogatásával emeltettük az egész alakos Petőfi-szobrot. Részt vettem a szoboravatón is. Nagyon felemelő érzés volt, hiszen közterületen annyi embert egy helyen addig sem és azóta sem láttam.
Tény, hogy minden évben emlékezünk a szobornál, megkoszorúzzuk, és évente az egyik legszebb műsort, illetve műsorsorozatot rendezzük meg. Külön bája a kultusznak, hogy a szobor közterületen van, összekötő szerepet játszik az intézmények között, sőt szerintem, ha egy kicsit is másként állna össze az épületegyüttes, akkor már a teret is Petőfiről nevezhetnénk el, hiszen a Petőfi utca is a szomszédságában található. Mondhatni, Petőfi-negyedről beszélhetünk.
Az embernek eszébe jutnak a március 15-i műsorok. A magam részéről elég, ha olyankor csak a gyerekek szemébe nézek, hiszen ők is teljesen átszellemülnek, érzik a nap, a pillanat szellemiségét, az idősebbek pedig már a korszellemet is átérzik… Úgy gondolom, hogy ez a nem hivatalosan ,,Petőfi-negyednek” hívott városrész, a szoborral együtt ad egy tartást, egy gerincet, egy iránymutatást az óbecsei magyarságnak, és nem is csak a helyieknek, hiszen az óbecsei Petőfi-Kultúrkört valóban Kárpát-medence-szerte ismerik, az utóbbi két évben már a Petőfi Sándor Általános Iskola is széleskörű (el)ismertséget szerzett.
Nyilván, ahogy másutt is, nálunk szintén tapasztalható a számbeli fogyás, de azt gondolom, amíg a megemlékezések alkalmával ezeket a gyermeki, lendületes, fiatalos tekinteteket látjuk, és amíg egy magyar szavalatot is hallunk Petőfi ,,lábainál”, addig nagy probléma itt nincs.
Ahogy arról számtalanszor beszélünk, mennyire jelentős volt az egyszerűsített honosítási eljárás, mennyire fontos volt lelkiekben, hogy magyar állampolgárok legyünk, úgy ezek a bástyák, szimbólumok szintén lélekmentők egy közösség életében. Annak szempontjából is, hogy valóban emelt fővel tudjunk járni az utcán – hallottuk Kiss Igortól, az óbecsei KKT elnökétől.
Nyitókép: Az avató ünnepségen a becsei fiatalok álltak díszőrséget a szobornál (Archív fotó)
