Azt mondják, hogy a vadrózsabokron termő csipkebogyó vagy hecsedli a citromnál sokszorta több C-vitamint tartalmaz. A késő őszi és téli barangolások, természetjárások alkalmával a szikesedő legelőkön, az útszéleken termő csipkebogyó fagyszítta puha húsának fogyasztása valódi csemege, vitamindús frissítő. A kissé fanyar, de édeskés, jellegzetes íze ott marad az ember szájában. Sokan gyűjtik ősszel a rózsabogyót teának, mások lekvárt készítenek belőle. A Tisza-vidéken van, aki bátran bele mert vágni a csipkebogyó nagybani termesztésébe.
Csipkebogyó-ültetvény a kombájnból nézve (Gergely József felvétele)
A törökkanizsai Fekete Károly (1951) agronómus a családi hagymatermesztéssel, dughagyma- és hagymavetőmag-termesztéssel kezdte, nem is olyan régen pedig belevágott a vidékünkön még kevésbé meghonosodott csipkebogyó-termesztésbe. Ma már vegyszermentes környezetben ötven hektáron termeszt hecsedlit, s ebből Németországban C-vitamint vonnak ki. A természetes, biotermék alapanyagból készült C-vitamin keresett termék a világpiacon.
Okleveles agrármérnökként hogyan kezdte a szakmát?
– A mezőgazdasági egyetem befejezése után a csókai kombinátban dolgoztam öt éven át, majd átjöttem a törökkanizsai szövetkezetbe, a növénytermesztés irányítása volt a feladatom. Odahaza apám 3-4 holdon termesztett dughagymát, ami annak idején, a hetvenes és nyolcvanas években, nagyon jól jövedelmezett. Egész Jugoszláviában ismert volt a törökkanizsai dughagyma és a hagymamag. Sok kézi munkát igényelt a hagymatermesztés, de megtérült a befektetett munka.
A munkahelyről hazaérve dolgoztam a családi földeken, és ez a főnökeimnek nem tetszett. Szerintük délutánonként inkább a városban kellett volna karonfogva sétálnom a feleségemmel, és tanácsokat osztogatni a földműveseknek, legalábbis a pártvezérek akkor így képzelték el az állami munkaviszonyt. Majd amikor már abba is belekötöttek, hogy templomba járok, templomi esküvőn vettem részt, és még azt is felrótták, betelt a pohár. Visszatértem a családi gazdaságba, és azt fejlesztettem tovább. Jugoszlávia széteséséig jól ment a hagyma, de utána a kivált tagköztársaságok már holland hagymamagot vásároltak, pedig Törökkanizsáról korábban Hollandiába is szállítottunk.
Fekete Károly sikeres hecsedlitermelő (Gergely József felvétele)
Hogyan lesz valakiből úttörő csipkebogyó-termesztő?
– Tulajdonképpen véletlenül csöppentem bele. 2015-ben Budapestre voltam hivatalos egy biogazdálkodási tanácskozásra, egy kecskeméti kollégám hívott meg. A biogazdálkodás kézi munkaerő híján nehézkes dolog, de elmentem a háromnapos tanácskozásra. Gondoltam, lesz egy érdekes hosszú hétvégém, és még tanulok is valami újat. Első nap általános témák szerepeltek napirenden, másnap már különböző cégek ismertették a gyümölcs és a konyhakereti növények vegyszermentes termesztésében szerzett tapasztalataikat.
A tanácskozás egyik szünetében odajött az asztalunkhoz egy magyar, egy osztrák és egy német illető, és engem kerestek. Meglepődtem. A jelenléti ívből látták, hogy van itt valaki Szerbiából is. Érdeklődtek, mivel foglalkozom, mert ők a Balkánon szeretnék meghonosítani a csipkebogyó telepített állományban történő termesztését nyersanyagnyerés céljából. Vállalnám-e a csipkebogyó-termesztést és a népszerűsítését? Biztattak, hogy vágjak bele, nem fogom megbánni.
Vidékünkön, a bánáti szikes legelőkön sokfelé vadon terem a csipkebogyó, szúr is, macerás kézzel szedni. Felmerült a kérdés, hogyan lehet ezt nagyban, ültetvényben művelni. Mint mondták, minden gépesítve van, szakmailag segítenek. Meggyőztek. Elsőre tíz hektár rózsabogyó-ültetvényt telepítettem a firigyházi szikes legelő melletti földemen. A gyenge minőségű talajon is megél, nem igényes növény, a mostoha körülmények még jót is tesznek a csipkebogyónak. A tápanyagban gazdag talajon erőteljesen növekszik, bokrosodik, és arányaiban kevesebb termést ad, mint amikor lassabban fejlődik sovány földben. A nagy, erős bokrokról géppel is nehezebben takarítható be a bogyótermés.
Mennyire igényes növény a rózsabogyó?
– Nincs semmi ördöngősség a termelésében. A csipkebogyó az enyhén savanyú, 5-6 pH-értékű, savassági fokú talajt igényli, ebben fejlődik a legjobban. Fontos a fajta megválasztása, mert már nagyon nagy a választék szaporítóanyagból. A Kárpát-medencében mintegy 250 csipkebogyófajtát tartanak nyilván. Vannak tüskementesek is. Én két tüske nélküli és egy tüskés fajtát termesztek.
Senki ne várjon gyors sikert a csipkebogyótól. A telepítést követő harmadik, de inkább a negyedik év az, amikor már értékelhető termésmennyiségről beszélhetünk. A sikerhez sok munkára van szükség, annak ellenére, hogy a telepítés nem igényel nagy befektetést. Öntözni sem kell, a kötött réti talajon is jól fejlődik. A sortávolság négy méter, a tőtávolság 60–70 centiméter, bár egy méterre is ültetik. Az első években különösen oda kell figyelni a még zsenge hajtásokra.
Két évig, amíg vergődik a csemete, a négyméteres sorközöket meg kell művelni, ez traktorral nem gond. Magában a sorban viszont gazban kell tartani, hiszen sok a vad a környezetünkben – a dugványok legnagyobb ellensége a vad: a nyúl, az őz és a vaddisznó. Tavasszal a zsenge hajtások a vad számára csemegének számítanak, ha viszont be van gyomosodva, nem biztos, hogy a vad elsőnek a csipkebogyót fogja lelegelni. Amikor kifejlődik a bokor, akkor motoros vállkaszával ki lehet vágni a gazt a sorokból, ekkor már a vadak sem tudnak érzékeny károkat okozni.
Sokat utaztam csipkebogyóügyben. Lengyelországban és Bulgáriában láttam, hogy a sorokban benne hagyják a gazt, ez hatásos védelemnek bizonyult a fiatal telepítésekben. Chilében termesztik a legtöbb csipkebogyót a világon, de ott még nem jártam.
A kezdeti tízhektáros telepítést időközben megötszöröztem, jelenleg ötven hektáron van hecsedliültetvény. Ezt a területet két ember tartja karban. A sorok között a négyméteres távolságon nem kell bolygatni a talajt, tehát nincs talajművelés. Semmiféle vegyszerre nincs szükség, a gyomokat gépi kaszával kordában lehet tartani, hogy ne zavarja a betakarítást.
A csipkebogyót kézzel szedni macerás lenne. Gépesítés nélkül nincs hatékony termelés ebben az ágazatban sem. Egy csipkebogyót betakarító kombájn 240 000 euróba kerül. Használtan sikerült 85 000 euróért vásárolni egy betakarítógépet, aminek 4-5 hektár a napi kapacitása. Ha jó a bogyótermés, hektáronként akár öt tonnát is be tudunk takarítani belőle.
A kombájn gyomrában gyűlik a hecsedli (Gergely József felvétele)
Ki veszi meg a csipkebogyót?
– A legfontosabb tényezők közé tartozik a biztos piac. Hecsedlit nem lehet úgy termeszteni, hogy majd esetleg megveszi valaki. Csak biztosra mehetünk, hiszen a telepítés után évekig kell várni az első termésre. A bogyó kilója évek óta egy euró, és ez már szép hasznot hoz a termelőnek. Az elmúlt években megnőtt az érdeklődés a csipkebogyó termesztése iránt, a feldolgozóipar minden mennyiséget felvásárol, a biotermesztésből származó hecsedli keresetett. Elsősorban C-vitamin kinyerésére használják a csipkebogyót, és nem lekvár meg tea készítésére.
Mik a tervek, növeli-e a termőterületet?
– Nem szándékozom ötven hektár fölé menni. Telepítőanyag, dugvány forgalmazásával is foglalkozom. Nő az érdeklődés a hecsedlitermelés iránt Szerbiában, főleg délen. Vajdaságban nem annyira népszerű a csipkebogyó, mert négy évig is kell várni az első termésre, az első bevételre, ez pedig a gazdák többségének túl hosszú idő. Dugványokat Boszniába és a többi volt jugoszláv tagköztársaságba szállítok, meg Koszovóba, ahol már száz hektárra nőtt a telepítés, az albánok élénken érdeklődnek iránta. Macedóniában Radovis környékén létesült legtöbb ültetvény, ott teának termesztik a csipkebogyót.
Legnagyobb az érdeklődés az ázsiai országokban, az utóbbi időben Üzbegisztánba szállítottam nagyobb mennyiségű dugványt, majd Tádzsikisztánba, Türkmenisztánba és Kirgizisztánba. Viszonylag szegény szovjet utódországokról van szó, jelentős és olcsó kézi munkaerővel, ami a csipkebogyó-betakarításban igénybe vehető. Hívnak sokfelé konzultánsnak a termelés elindítására – mondta végül Fekete Károly.
