Lopják a kutyákat Zentán

Nyolc éve alakult meg Zentán a Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesülete, elnöke Gondi Martina, akivel a szervezet munkájáról, a kutyamentés nehézségeiről beszélgettünk:

– A legnagyobb probléma, hogy kevesen vagyunk, kevés az aktivista, akire lehet számítani az állatmentések során. Azt azért el kell mondani, hogy nagyon sokan, attól, hogy még nem aktivistái az egyesületnek, felelősen viszonyulnak az állatvédelem kérdéséhez. Ha utcán vagy máshol találnak sérült, bajba került állatot, akkor nem feltétlenül a Lajkához fordulnak, hanem megpróbálnak segíteni, állatorvoshoz viszik stb. Az elveszett állatokról, elkóborolt kutyáról, macskáról készítenek egy fotót és felrakják az internetre.

Tévedés azt hinni, hogy elegendő szólni egy civil szervezetnek és azok majd megoldják a problémát. A Lajka nem intézmény, nincs megfelelő számú tagunk, állandó alkalmazottjaink és eszközeink sincsnek a gyors beavatkozásokhoz. Az téveszme, hogy mi valamit jobban meg tudunk oldani, mint bármely polgár. Csak akkor tudunk hatékonyabbak lenni, akkor tudnánk javítani a Zenta községbeli áldatlan állapotokon, ha a helyi lakosság a Lajkásokhoz hasonlóan aktívan, tevőlegesen kivenné a részét a problémák megoldásából.

Az egyesületben 5-6 aktív tagunk van, mindannyian teljes állásban dolgozunk, családunk van, tehát csak szabadidőben tudunk foglalkozni állatmentéssel. Ezért nekünk leginkább nem az égető problémákra kellene koncentrálni, hanem formálni az emberek gondolkodásmódját, hozzáállását, edukációkat szervezni, felhívni a lakosság figyelmét, mire kellene odafigyelni.

Ez kellene, hogy legyen a feladatunk, de annyira elhasználódtunk az elmúlt években, hogy már annak is örülünk, hogy ha annak a néhány befogadott állatnak tudunk enni adni, el tudjuk látni. Ebből a feladatkörből nem lehet szabadságra menni, a segítségre szoruló állatok mindennap enni kérnek.

 RENGETEG A KIDOBOTT ÁLLAT

– Azok a kutyák, amelyek úgymond illegálisan nálunk vannak, azok mindennap enni és inni kérnek. Nagyon nagy probléma, hogy helyi, zentai elhelyezési lehetőség nincs. Szükség lenne egy olyan területre, amit ideiglenesen hivatalosan tudnánk használni és ezt megfelelően ki tudnánk alakítani az állatok számára.

Rengetek az utcára kidobott állat, kutya és macska. Sok a felelőtlenül, nem megfelelő körülmények között tartott állat. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. És amivel még nem tudtunk az elmúlt években mit kezdeni, amire nincs ráhatásunk, az pedig a szaporítás, az illegális tenyésztők problémája. Háznál szaporított kisállatokra gondolok. A nem bejegyzett tenyészetekből olyan állatok kerülnek ki, amelyek problémásak. Ezeknek a lelketlen tenyésztőknek csak egy céljuk van, minél rövidebb idő alatt minél több kiskutyát tudjanak „előállítani”. Ez ahhoz vezet, hogy mindenféle betegségek, de akár mentális problémák is előfordulnak a nagyon rossz körülmények között, éheztetett, állatorvosi ellátásban nem részesülő állatok körében.

Véleményem szerint a bejegyzett, külföldre is szállító tenyésztők rendeltetésszerűen működnek, de Vajdaságban, a községünkben olyan szintű a kutyák és macskák száma, hogy nincs arra szükség, hogy valaki tenyésztőtől vásároljon. Sajnos sokkal több a gazdát kereső kutya, mint amennyit a családok, háztartások fel tudnának vállalni. Óriási szükség lenne a község részéről egy nagyon szigorú szabályozásra, amivel jobban szűrni, ellenőrizni lehetne, hogy hogyan, milyen körülmények között tartják az állatokat.

Számomra, mint egyén és egyesületi tag számára elfogadhatatlan az a községi rendelet, amely szabályozza, hogy valaki hány kutyát és macskát tarthat. Teljesen logikátlan, észszerűtlen és alkalmazhatatlan az előírás, amely megszabja, hogy egy háztartásban legfeljebb két kutya és két macska tartható. Állítólag azért hozták meg ezt a vitatható rendeletet, hogy kiszűrjék vele az illegális tenyésztőket, de ilyen hatásáról a rendelkezésnek nem tudunk. Ezzel nem lehet tenyésztőket kiszűrni, teljesen logikátlan, sehova nem vezet.

Az állatjóléti törvény sem irányozza elő hasonló korlátozások bevezetését. Én is azt gondolom, hogy fontos a másik ember nyugalma. Nem megfelelő az, ha valaki nyolc kutyát tart egy udvarban és zavarja ezzel a szomszédjait. De ez már más történet, másik bekezdés akár egy rendelkezésben. És miért ne lehetne öt-hat kutyája valakinek, ha megfelelően tud róluk gondoskodni, állatorvosi ellátással, másokat nem zavarva? Ezzel a kicsapott, kidobott kutyák közül is többet meg lehetne menteni.

A korlátozó rendelet nem életszerű, viszont fenyegetettséget tudunk vele kelteni. Volt rá példa, amikor Zentán minden előzetes figyelmeztetés nélkül egy hölgytől a nagykikindai sintérek erőszakkal elvették és elaltatták a kutyáit. Meghagytak neki kettőt. Hiába tartotta jól a kutyákat, a szomszédot zavarta és feljelentette. A korlátozó rendelkezéssel tesszük tönkre az emberek életminőségét, hogy biztonságban érezzék magukat. Az illegális tenyésztők pedig továbbra is élik a világukat.

Sok olyan esetünk volt, amikor a tenyésztőtől kiszabadult kutyák kerültek hozzánk. Zentán például Weimari vizslákat engedtek szét, amelyek ritkák és gyorsan tudtunk nekik gazdákat találni. Ugyanilyen esetünk volt, amikor egy Rottweiler elindult szaporítójától vissza az eredeti gazdájához, de nem jutott el. Az állatorvos megpróbált rajta segíteni, de két nap múlva kimúlt. A szaporító túlforszírozta a tenyésztésben.

Ezekről a lelketlen szaporítókról tudunk, de nincs arra energiánk, hogy ezekkel is foglalkozzunk, nem vagyunk hatóság, a napi kutyamentés, az ellátásuk lefoglalja minden szabadidőnket. Szükség lenne egy hathatós együttműködésre a Lajka és az önkormányzat kommunális ügyosztálya között. Szervezett ellenőrzésre lenne szükség, hogy megfelelően tartják-e az ebtulajdonosok a házi kedvenceiket, kötelezni őket az ivartalanításra, és megbüntetni azokat, akik a kutyáikat az utcán tartják, akik nem oltatják be és nem csippeltetik a kutyákat. Egy gazdinak kell, hogy legyen kötelezettség-vállalása – mondta Gondi Martina.

A cicatartással is vannak problémák, egy-egy udvarban tucatjával élnek a macskák. Amíg több tagja volt a Lajkának, a lakótömbök között kószáló macskákat begyűjtötték és saját költségükön ivartalanították őket, mert már amúgy is túlszaporodtak és sok gond van velük.

KUTYALOPÁSOK

A kóbor állatok száma növekszik, a zentai önkormányzat a nagykikindai Zoohigijena Közvállalattal végezteti a kóbor állatok befogását. Időnként, hetente vagy amikor hívják őket, kiszállnak Zentára és portyáznak az utcákon és elkapják a gazdátlanul kószáló ebeket. Hetente fél tucat kutya kerül Nagykikindára, egy részüket a Lajka tagjai „visszamentik”, de amelyiknek nem találják meg a gazdáját, vagy nem fogadja örökbe valaki, annak az állatnak vége. Legalább egy befogadóhelyre lenne szükség, amit a civil állatvédők az önkormányzat támogatásával működtethetnének.

Amikor a zentai kommunális közvállalatnál érdeklődtünk, hogy milyen megoldást lehetne találni a problémára, a vállalat igazgatója elmondta, hogy néhány éve szigorítottak a törvényeken, ideiglenes, improvizált létesítmény, befogadóhely nem működtethető, csak olyant lehet alapítani, ami teljes egészében megfelel az állatjóléti törvény előírásainak. Egy szabályos állatmenhely kialakítása iszonyatosan drága, ami egy kis község erejét meghaladja.

Zentán nem csak a hivatásos sintérek tevékenykednek. Rendszeresek a kutyalopások, és rendre ugyanazok az elkövetők. A városban nem sokan vannak, akik nem hallottak volna a Csordások viselt dolgairól. A szociális esetnek minősülő nagylétszámú család tagjai rendszeresen portyáznak a városban, a piacok, a pék, a boltok körül látni őket, de kutyalopással is foglalkoznak, amit biztonsági kamerafelvételek igazolnak.

Az egyik felvételen például jól látszik, hogy a drótkerítésen behajoló fiatalember, az egyik Csordás legény kinyitja a kaput, ami meglepi az udvaron figyelő farkaskutyát. A kaput kinyitó személy hátra húzódik, hogy ne kerüljön szembe az esetleg hamis kutyával, majd vár. A farkaskutya előbb meglepődik a nyitott kapun, majd kíváncsian kisétál rajta, ekkor 20–30 méterre tőle a fiatalember egy botot meglenget, majd eldobja. A legtöbb kutya játékra való felhívásként fogadja az elhajított botot és utána ered. Ezzel már el is dőlt az utcára csalt kutya sorsa, kisvártatva előkerül még egy fiatalember és könnyűszerrel elcsalják ismeretlen helyre a gyanútlan állatot.

A történet további része már bejáródott forgatókönyv szerint zajlik. Rendszerint napokig éheztetik, majd amikor a kutya gazdája már egyre elkeseredettebben keresi a kutyáját, minden fórumon képes felhívást tesz közzé, hogy kit tud az eltűnk házőrzőről, ekkor madzagra kötik a szerencsétlen állatot és elkezdik vezetgetni a városban, hogy hátha valaki felismeri az elveszettnek hitt kutyát. A többi már sima ügy, a gazdi még örül is, hogy visszakaphatta házi kedvencét, amiért nem sajnálja kinyitni a bukszáját.

Pető Beáta a Lajka aktivistája:

– Sajnos elég gyakran előfordul, hogy a Zentán elhíresült Csordásokat kutyalopáson kapják rajta. Az egyik zentai hölgytől is ellopták a kutyáját, a szomszéd szemtanúja volt az esetnek. Az asszony üzent a Csordásoknak, hogy hozzák vissza a kutyáját, mert, ha nem, akkor baj lesz. Másnap reggel ott találta a kutyáját a háza udvarán agyonverve.

A rendőrség bevonásával próbálunk intézkedni a kutyalopások ügyében. Általában kiszállnak a helyszínre, együtt kimegyünk, ha tudjuk, hol kell keresni az ellopott négylábúakat. A Csordások a buszállomással szembeni sarkon laktak egy üres házban, de azt lebontották, és nem tudni pontosan merre tanyáznak mostanság.

Elképesztő vakmerőség és gátlástalanság jellemezi a kutyalopókat. Annyira elszemtelenedtek, hogy képesek az utcán elragadni a sétáltatott kutyát a gazdájától. Az érintett személy, akitől az utcán ragadták el a kutyáját, a rendőrséghez fordult segítségért, de eredménytelenül. Nem értjük mi sem, hogy mért nem intézkedik a hatóság, mért nem lehet útját állni a kutyalopásoknak Zentán – mondta Beáta.