Ez szó úgy hangzik, mintha már régóta benne lenne a magyar nyelv szókészletében, pedig csak két évtizedes múltra tekint vissza. Régibb szavunk viszont a fülbemászó.
2024. szeptember 4., szerda
Kilátó
Múlt év szeptemberében nyílt meg Kecskeméten a Cifrapalotában a Magyarország áldott emlékezetű királynéja” – Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás című tárlat, melyben kiemelt helyet kapott Mária Valéria főhercegnő. A kiállítás kurátora dr.
kizökkent időt!
Nézem a tévében a sztárfocisták gólörömtől remegő, izmot feszítő karját, a bőrükre varrt ábrákat, igyekszem megérteni a világot, amiben testre festett szimbólumok alá rejtőzik a legszebb nő láb is, de nem látom az arcokat. Csak a kis Weninger hangját hallom, aki régen, amikor még a közelgő ’70-es évektől vártuk a megváltást, de legalábbis az olyan lakást, amiben nem salétromfolt rajzol képeket a falra, és csak börtönt járt emberek inge alól bukkant elő leginkább tetovált, nyíllal átlőtt szív, azt sziszegte: a bőre, Vendel bőre, az itt a nagy...
A jeles kupuszinai néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár, Silling István hetvenedik születésnapjára gyűjtötte egybe a Nyugat-Bácskáról és más vidékekről írt néprajzi és szociográfai jegyzeteit. Az olvasmányos és élvezetes munka négy tematikus egységbe tömöríti korábban, jobbára az elmúlt évtizedben közölt tanulmányait, amelyek most, immár kötetbe foglalva kerülnek az olvasó elé.
Amikor először akadt meg a szemem a legtürhőbb szón, azt hittem, hogy elírással van dolgom, bizonyára arra gondolnak, hogy legtűrhetőbb. De kiderült, hogy nem erről van szó, a legtürhőbb a türhő melléknév felsőfokú alakja.