Illatgyertya

A pandémia alatt milliók választották a stresszoldásnak azt a módját, amely különféle illatú gyertyák égetésében jut kifejezésre. A koronavírus-járvány kitörése óta robbanásszerűen megnőtt az illatgyertyák forgalma. Főként a szójagyertyák a keresettek.
Az illatgyertya szó már a XIX. század végén felbukkan egy alkalommal az Ország-Világ hetilap hasábjain: „S úgy tett, mintha a sok csecsebecse között nem venné észre az égő illatgyertyát a poros kandalló párkányán." Használata 2000 után válik gyakoribbá. Olykor a hangulatgyertya szóval helyettesítik.
Az illat láthatatlan, viszont a kedélyünkre és a környezetünkre is hatással van. Egyes illatok azonnal képesek kellemes hangulatot teremteni vagy csodás emlékeket idézni fel az emberben, ezért érthető, hogy mind a természetes, mind szintetikus illatosítók annyira kedveltek. Van, aki tucat számra vásárolja az illatgyertyákat, bárhol jár, nem tud ellenállni egy-egy különleges darabnak, és a különböző alkalmakra tematikus gyertyákat szerez be. Az illatgyertya az egész napját áthatja. Más gyertyával indítja a napot, gyújt egyet a munkához és egy másikat szabad idejében, este pedig valamilyen kellemes, altató illattal zárja a napot. Ezzel mindig a megfelelő hangulatba kerül az illatkedvelő.
A hagyományos paraffinviasz-gyertya megfelel azoknak, akik az erős illatokat részesítik előnyben, akik azért kedvelik az illatgyertyát, mert jó hatással van a hangulatukra, fontos eszköze a lazításnak, megnyugtatja őket.

Nem biztos, hogy az illatgyertya a legegészségesebb módszer a hangulatteremtéshez, többek között a paraffinviasz miatt, ennek égése során több olyan veszélyes anyag szabadul fel, mely károsítja az agyat, a tüdőt és a központi idegrendszert. A paraffingyertya által kibocsátott toxinok hasonlók, mint az üzemanyag füstje.
Az is problémát okozhat, ha túl sokáig ég az illatgyertya, ez ahhoz hasonló, mint amikor az autó motorja túlmelegszik. Az illóolajat tartalmazó gyertyák esetében a viasz reakcióba lép az illatot adó, folyékony olajjal. A viasz ilyenkor folyékonnyá válik, felgyorsul az égése, fokozottá válik a koromképződés. A kormot jobb, ha nem lélegezzük be. Az illatanyagot nem tartalmazó közönséges gyertyák égése során sokkal kevesebb korom képződik, ezeknek a használata kevésbé káros.
Az illatgyertya-rajongók között újabban a illóolajokkal illatosított szója- és méhviasz gyertyák a kedveltek. Ezek mentesek az említett mérgező anyagoktól. Nem árt azonban az óvatosság, ugyanis előfordul, hogy a szervezet számára ártalmatlan, méhviasz alapú gyertyák anyagát paraffinviasszal keverik.