4. rész
Akkoriban – az SX-40-es „akták” készítése során – a következőképpen láttam a szemem előtt kibontakozó művészeti akciót2:
„A Polaroid fényképészet különösen vitatott jelensége mai művészetünknek. Pozitívumai a viszonylag egyszerű bánásmód a kamerákkal, a kép minőségének azonnali ellenőrizhetősége, a felvétel megismételhetősége3 stb. Hátrányai pedig, hogy minimális az utólagos beavatkozás lehetősége a kép végső formájának kialakításába, a felvételek nagyíthatatlansága (tehát a kivágás változtathatatlansága). Ezt a tényt egy Polaroid-mítosz, egy Polaroid-póz kialakítására használták fel: a fényképészet vetélkedhet bármely más (vizuális) művészettel, mert minden egyes alkotás – unikum! Az ábrázoló művészetek értékét nagyon is megkérdőjelezik az effajta állítások, hiszen milyen műalkotás az, aminek egyedüli kvalitása, hogy tárgyként, látványelemként eredeti, originális, abban az értelemben, hogy mindössze egy van belőle? Sőt, egyre inkább terjednek azok a negatív-filmnagyítások is kiállításainkon, melyek sarkában egy 5/21-hez hasonló jelzés látható. Ez a szám azt jelenti, hogy a 21-es számú negatívból csupán öt kópia készült, esetleg a 21 nagyításból ez az ötödik kópia4. Azt hiszem, nem lehet kérdéses, hogy mennyit emel ez a képek esztétikai értékén.
Lennert is kísérletezik a Polaroiddal, mert más lehetőségeket biztosít a hagyományos technikánál és médiánál. Képei kivétel nélkül akár fotóesszéként is értelmezhető sorozatok, és a body art felé közelítenek. Egy-egy cselekvés, történés fázisait5 örökíti meg. Gyakori a felvételek tónuscsökkentése (színes megvilágítás, túlexponálás) és a kamera bemozdítása6, ami a színes képeken gyengéd effektusokat hoz létre. Polaroid aktjai is ebben a stílusban készülnek, de sikeresen elkerülik a hamiltoni7 csitriábrázolás nyafogós beállításait8.
(aktok)9
Az akt10 ábrázolása végső soron11 az emberi test szépségeit hivatott bemutatni. Hosszadalmas stúdiómunkát igényel elkészítésük, a modell számára legelőnyösebb helyzet megtalálása, beállítása, a reflektorok keltette hőség egyaránt kimeríti a modellt és a fotográfust. Fáradt, ideges modellel pedig képtelenség dolgozni.
Lennert Géza aktsorozatai víz alatt készültek12. A víz a stúdiónál is hálátlanabb közeg, ami az aktfotót illeti. Ugyanis, ha a modell mozgásban van, testét a víz nyomása elcsúfítja, a szó szoros értelmében összegyűri. Ezért vagy ki kell várni a modell és a víz nyugalmi állapotát – de ki bírja addig szusszal13 –, vagy pedig rengeteg felvételt kell készíteni, majd ezeket gondosan szelektálni. A Csend világa című sorozat ilyen sikeres felvételek gyűjteménye. A fotókon a vízfelszínen átszűrődő fénysugarak a női testen a márvány erezetéhez hasonló vonalakat keltenek, s a vízfelületen alulról látjuk a test képét (a hullámzás miatt elmosódottan) visszatükröződni. Ha a test csak félig van a vízbe merülve, a levegő és a víz határfelületén keletkező fénytörés irreális látványt eredményez. A Csend világa már valóban sorozat14 – a képsor mozgást15 mutat be, s ezáltal reantropomorfizálja a cselekvést.
Különösek ezek a képek: a szép női test a szokatlan, idegen közegben szorongást vált ki a nézőből; a testet csupán a sűrű kékeszöld massza veszi körül, abszolute egyedül van hát, s a képek tónusai akkora némaságot és nyugalmat sugallnak, hogy szinte hallani véljük a csendet. Több kép pedig lassított zuhanás képzetét kelti, ami csak erősíti szorongásunkat, noha a képeken minden (a test, a mozdulatok, a színek és fények) szép és harmonikus.
Lennert többi aktfelvételéről el kell mondanunk, hogy nem követik a magazinfotók kitekert testhelyzet-beállításait vagy a gynecology art vulgaritását. A valódi, a stílusra jellemző külsőségeket elhagyó glamourfotóhoz állnak legközelebb, jellemzőjük a kompozíciós tökély (amit nem győzök elégszer hangsúlyozni), a mozgás (tehát nem beállított pózokról van szó) s nem ritkán a valós környezetből történő eltávolítás. Az elmondottakat példázza a Kísérlet a modell kiemelésére című kép, ami egy naturista telepen készült fotóba tussal történő beavatkozás eredménye, és a Nő maszkkal című sorozat, ahol nem a modellt választja el a külvilágtól, hanem maga a modell lép ki belőle irracionalitásával, különösen az, amelyik a meztelen hasán viseli az álarcot. Más kezében ez a téma könnyen groteszk és esetlen megformálást nyerhetett volna, itt azonban a modell természetessége, furcsa karlendítése, a háttér kitöltetlensége és a kivágás tökéletessége különös bájt ad a felvétel bizarrságának, s úgy vélem, bátran sorolhatjuk Lennert Géza legszebb aktfelvételeinek sorába.”
(Folytatjuk)
* A fotókat az alkotó, Lennert Géza bocsátotta a szerző és a szerkesztőség rendelkezésére.
1 Emlékezetből, Lennert Géza, Miroslav Predojević és Predrag Cile Mihajlović munkásságát bemutató fotókönyv (Centar za kulturu Kovin, 2023, 115 oldal). Tragovi u pesku (a čačaki Nadežda Petrović Galéria katalógusa – Foto, kino i video Savez Vojvodine, Novi Sad, 2008. 51 oldal – az Előszót Németh Ferenc művelődéstörténész, a szerző életútját Balázs-Arth Valéria művészettörténész foglalta össze), valamint az internet nyújtotta kényelmi lehetőségek alapján készült esszé-tanulmány
2 Alább részletek következnek az Új Symposion 1980. áprilisi (180. szám) lapszámában megjelent, Egy kiállítás kapcsán. Lennert Géza fotográfiáiról című terjedelmes írásomból
3 Eredetisége, minden kép originális
4 A különböző grafikai eljárásokkal készült nyomatok esetében használnak ilyen számozást
5 Akció, interakció
6 Vagy a modell mozgása
7 Ő a már említett divatfotós, mellesleg a hetvenes években nagy divatja volt a gyermekaktoknak, akkor még lazább volt a gyermekvédelem
8 Valamint a divatos glamour csicsás külsőségeit
9 Az 1980-ban keletkezett írásomban a közmegértés érdekében használtam az „akt” műfaji megjelölést, Lennert valójában nem a meztelen test művészi megjelenítésére törekedett, hanem a „ruhátlan” embert helyezte művész(et)i akciójának középpontjába, amit a Polaroid Art korszakát követően a víz alatti és a naturista fotóiban teljesített ki
10 Jellemző, hogy a festményeken megjelenő meztelenséget ma is művészetként könyveljük el, a fotográfián megjelenő pucér testet erotikusnak tartjuk
11 A képzőművészetben
12 Ez a Csend világa elnevezésű ciklus
13 Az alkotó búvároktatói képesítéssel rendelkezik, gyakorlati kurzusokat tart, és szakcikkekben ad tanácsokat a víz alatti fényképezéshez, az aktfotók készítéséhez és a fotográfia manipulálásához
14 Voltaképpen egy egész ciklus
15 Dinamikus akciót
