8. rész
Folklór és avantgárd
Amennyiben a vajdasági zenei avantgárd kerül szóba, Király Ernő (1919–2007) szabadkai zeneszerző neve mindent összefoglal. Az újdonság keresésének folytonosságát és a hagyománytörő visszatérést a gyökerekhez: avantgárd muzsikájának megteremtéséhez a népzenéhez fordult. A zenei folklór folyamatosan jelen volt szerzeményeiben, kezdve a gyermekoperáitól, a színpadi és filmzenéin át koncertdarabjaiig. Fúvós hangszerekből szerzett képesítést, de multiinsztrumentalista volt. Szabados György John Cage vajdasági megtestesülését látta benne, összevetvén rendkívüli kísérletező és motivált természetüket. Király két hangszert is megalkotott, a citrafont és a tablofont. Emellett ő kezdte effektusként alkalmazni zongorajáték közben az énekhangot és beszédhangot, amit később muzsikus társai is szívesen beiktattak programjukba. Megérintették az elektronikus zene kihívásai is. Újító szándéka különös módon visszahatott a zenei folklór népszerűsítésére.
Bár életműve egyedülálló, nem maradt vele egyedül. Ladik Katalin fónikus költészete az ő hatása alatt terebélyesedett ki, a hangszeres zenében Mezei Szilárd nyúlt vissza legeredményesebben a királyi életműhöz, ám talán nem tévedünk, ha ide soroljuk Lajkó Félix produkcióit is. A magányos avantgárdok között meg kell említeni az újvidéki Stevan Kovacs Tickmayer zeneszerző-zongoristát, valamint az úgyszintén újvidéki, magyar–montenegrói Boris Kovač multiinsztrumentalista zeneszerzőt. Az 1986-ban megalakult Tudósok zenekar (drMáriás és Bada Dada formációja) immár Bada nélkül Budapesten népszerűsíti a vajdasági avantgárd zenét.
Kísérletező filmesek – experimentális film
A film volt az utolsó avantgárd művészeti ág, amely eljutott a Vajdaságba. Magyarországi úttörői a határátrendeződés során kerültek az elszakított Délvidékre. A Szabadkán megtelepedett Lifka Sándor (1880–1952), a zombori Bosnyák Ernő (1876–1963) az új médiával ismerkedve, kísérletezve jutott el első alkotásaiig. A filmezés feltalálóihoz hasonlóan ők is a helyi események megörökítésével gyakoroltak, óhatatlanul is megteremtvén a dokumentumfilm műfaját. Később ebből nőtt ki a vajdasági szociográfiai műhely Siflis Zoltán vezetésével. Bosnyák a dokumentálástól eljutott az elbeszélhető történet megfilmesítéséig, majd a mozgókép által megidézett hangulatokig, az experimentális filmig. Munkássága nyomán Zomborban alakult ki a vajdasági amatőr dokumentumfilmezés központja, amely fesztiváljain helyet kapott a kísérleti film is, kiemelkedő alkotói Pandek Iván és Zámbó Illés. Alkotói törekvéseiket maga alá gyűrte a médium technikai és technológiai, amatőrök által követhetetlen fejlődése. Jelenleg a magyarkanizsai filmrendező-grafikus, Bicskei Zoltán viszi tovább etűdjeiben, kisfilmjeiben és nagyjátékfilmjeiben az experimentális film hagyományait.
(Vége)
Felhasznált irodalom
Ágh István: Fekete létrán azúrba. In. uő.: Ahogy a vers bennünk. Bp. Széphalom Könyvműhely, 2000, 358–367. p.
Bányai János: Korszak és irodalmi érték. Az irodalmi avantgarde kérdéseiről. Létünk. Újvidék, 1972/ 3–4, 71–80. p.
Bori Imre: A magyar, a szerb és a horvát avantgarde. Híd. Újvidék, 1970/2, 119–147. p.
Bori Imre: A szecessziótól a dadáig. Újvidék, Forum,1969.
Bori Imre: A szürrealizmus ideje. Újvidék, Forum, 1970.
Fenyvesi Ottó: Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban. Élet és Irodalom. – LXVIII. évfolyam, 11. szám, 2024. március 14.
H. Nagy Péter: A betűcivilizáció szétrobbantása. Szombathy Bálint szupergutenbergi univerzuma. Bp., Ráció Kiadó – Magyar Műhely Kiadó. 2008.
Herceg János: A Dada halála. Magyar Szó, 1962. augusztus 26. Később: Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za izdavanje udžbenika i nastavnih sredstava. Beograd, 2001. 74–75. p.
Kappanyos András: Az avantgárd rendszere. Hungarológiai Közlemények 2020/I. Újvidék, Bölcsésztudományi Kar, 11–17. p.
Márciusi zsoltár. A jugoszláviai magyar avangarde költészete. Válogatta, az utószót írta és a jegyzeteket készítette Bori Imre. Újvidék, Forum, 1973.
Milenković, Nebojša: Szombathy art. Novi Sad. Muzej savremene likovne umetnosti, 2005.
Orcsik Roland: detoNáció. Domonkos István művészetének exjugoszláv irodalmi kapcsolatformái. Újvidék, Forum. 2015.
Szombathy Bálint: A Bosch+Bosch öt éve 2. Híd, Újvidék, 1974/10, 1140–1150. p.
Szombathy Bálint: A Bosch+Bosch öt éve 3. Híd, Újvidék, 1974/11, 1319–1330. p.
Szombathy Bálint: Avantgárd Európa peremén – Vajdaság Kortárs Művészeti Múzeumának állandó gyűjteménye tükrében. Képírás – internetes folyóirat, 2013/6.
Szombathy Bálint: Marék homokot szorongatva. Kalandozások a művészet határmezsgyéin. Bp., Magyar Műhely Kiadó, 2009.
Szombathy Bálint: YU RETORIKA. Újvidék, Forum. 2014.
Szögi Csaba: A vajdasági magyar népzenéből táplálkozó avantgárd. Király Ernőről Bolyos Miklós zenei szerkesztővel beszélgettünk. Magyar Szó, 2019. október 15.
Thomka Beáta: Déli témák. Zenta, zEtna, 2009.
Tomán László: Avantgárd képzőművészet a vajdaságban. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/66/toman1.html, hozzáférés: 2020. november 18.
Ugart kell törnünk. Válogatás a Vajdasági írásból. Válogatta, az utószót és az életrajzi jegyzeteket írta Bori Imre. Újvidék, Forum, 1983.
Vajda Gábor: Remény a megfélemlítettségben. A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete (1945–1972). Szabadka. Magyarságkutató Tudományos Társaság, 2006.
Žuljović, Branislava: Balint Sombati (II): Peciva nisu (bila) za buntovnike. subotičke.rs, hozzáférés: 2020. december 18.
Nyitókép: Lajkó Félix / Molnár Edvárd archív
